Magyarország és Szlovénia közös érdeke az Európai Unión (EU) belül egy erős Közép-Európa, mind politikai, mind gazdasági értelemben, ami nem EU-ellenes nézőpont, hanem éppen EU-párti, hiszen erős Európa nem létezhet erős tagországok és fejlődőképes térségek nélkül - jelentette ki Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára csütörtökön az MTI-nek telefonon nyilatkozva.

Az államtitkár kétoldalú egyeztetéseket folytatott Dobran Bozic szlovén külügyi államtitkárral és Igor Mally szlovén miniszterelnökségi államtitkárral Ljubljanában, ahol a most kezdődött román EU-elnökségről, a május végi európai parlamenti választásokról, az európai integrációról, az EU jövőjéről, valamint az uniós költségvetésről és az illegális migráció kérdéséről tárgyalt.

A megbeszélésen szóba kerültek azok az uniós projektek is, amelyek segítenek abban, hogy jobb legyen az összeköttetés az északi és déli régiók között az EU-ban, ezen belül tárgyaltak a magyar és szlovén infrastrukturális és energetikai összeköttetésekről is.

Úgy vélte: a határ menti országok szoros együttműködése az EU alapeszmeiségéből következik. Magyarország és Szlovénia együttműködése kiváló, nemcsak uniós ügyekben, hanem az itt élő magyarok tekintetében is, amit jól jellemez a lendvai főkonzulátus megnyitása 2016-ban és a magyar kormány által indított, de a szlovén kormány részéről is támogatott gazdaságfejlesztési program - magyarázta az államtitkár.

Mint mondta, az elkövetkező időszakban azon országok lehetnek sikeresek, amelyek kiállnak az olyan alapelvek és alapértékek mellett, mint a nemzeti identitás, az EU biztonságának és versenyképességének megerősítése, a munkavállalók szabad mozgása és a belső határellenőrzések nélküli EU. "Sem Szlovénia, sem Magyarország számára nem elfogadható, hogy hosszú távon néhány uniós partnerünk, szomszédunk fenn akarja tartani a schengeni térségen belüli határellenőrzést. Ez komoly problémát okoz, nemcsak azért, mert ellentétes az uniós alapjogokkal, hanem mert gazdaságilag is kárt okoz" - húzta alá.

A január 1-jén hivatalba lépett román EU-elnökségtől Takács Szabolcs szerint azt várják, hogy minden tagállam véleményét vegye figyelembe.

A migrációról szólva fontosnak tartotta elmondani, hogy Magyarország tiszteletben tartja azon tagállamok álláspontját, amelyek multikulturális társadalomban kívánnak élni, de elvárják, hogy mások is tartsák tiszteletben a magyar vagy éppen a szlovén polgárok másfajta döntését.

A májusi európai parlamenti választások után olyan migrációs politikára lesz szükség, amely hűen tükrözi az európai állampolgárok akaratát - mondta, hozzátéve: Szlovénia és Magyarország is az egyik legkomolyabb kihívásként tekint az illegális migrációra, és a két ország érdekei közösek az EU külső határainak a megvédésében.

Szlovénia 2021-ben látja el az EU soros elnökségét, a volt jugoszláv tagállam számára pedig egyik kiemelt fontosságú kérdés lesz a nyugat-balkáni bővítés. Mindkét ország bízik abban, hogy egy olyan új Európai Bizottság áll majd fel az év végére, amely szintén bővítéspárti és bővítésbarát lesz. "A nyugat-balkáni országoknak minél előbb az EU tagjává kell válniuk, mind a politikai, mind a gazdasági, mind pedig a biztonsági érdekeink ezt támasztják alá" - hangsúlyozta az államtitkár.

Az uniós költségvetési vitával kapcsolatban kiemelte: a magyar és a szlovén álláspont megegyezik abban is, hogy a Brexit önmagában nem lehet indok a következő hétéves költségvetés méretének a csökkentésére. "Azaz nem a gombhoz kell varrni a kabátot, hanem először a célokat kell meghatározni, és azután ezekhez hozzárendelni a pénzügyi forrásokat" - mondta.

A bizottság jelenlegi javaslata kiegyensúlyozatlan, és bünteti a közép-európai régió országait. Az államtitkár szlovén partnereinek azt is elmondta: Magyarország azt sem tudja támogatni, hogy a közös költségvetésből valósítsák meg az Európába illegálisan érkező bevándorlók integrációját, miközben a legszegényebb régiók kevesebb pénzhez jutnának.