Molnár Balázs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára 2018. március 13-án Vilniusban tárgyalt Nerijus Aleksijunasszal, a litván köztársasági elnök külpolitikai főtanácsadójával, Albinas Zananaviciusszal, a litván külügyminisztérium uniós ügyekért felelős miniszter-helyettesével, valamint Eitvydas Bingelis szociális és munkaügyi miniszter-helyettessel.

Az egyeztetések során a felek áttekintették a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre (MFF), a kohéziós politikára, a migrációra, a nyugat-balkáni országok integrációjára, az Egyesült Királyság kilépésére, energiaügyi kérdésekre és az aktuális foglalkoztatási és szociálpolitikai dossziékra vonatkozó álláspontjaikat.

Fotó: Miniszterelnökség

A többéves pénzügyi keret kapcsán a felek egyetértettek abban, hogy az Európára nehezedő új kihívások finanszírozása érdekében szükséges az MFF méretének növelése, ezért mindkét tagállam hajlandó a közös költségvetéshez való hozzájárulásának emelésére. Litvánia számára kiemelten fontos, hogy az új MFF-ben megfelelő összeg álljon rendelkezésre többek között a kohéziós politikára, a konnektivitásra és infrastrukturális projektek finanszírozására, valamint a határvédelemre. Molnár Balázs hozzátette, hogy a magyar álláspont szerint a nyugat-balkáni országok integrációjának támogatására is szükséges forrásokat elkülöníteni.

A Brexit kapcsán mindkét fél kiemelte, hogy a kilépését követően a lehető legszorosabb gazdasági és biztonsági együttműködés fenntartása szükséges az országok között. Az Egyesült Királyságban élő jelentős számú litván és magyar állampolgár érdekeinek védelme prioritás mindkét oldal számára.

A kiküldetési irányelv és az úgynevezett Mobilitási Csomag vonatkozásában Litvánia szerint fontos a hasonlóan gondolkodó tagállamok szoros együttműködésének fenntartása a továbbiakban is. A szociális jogok európai pillérének európai szemeszterhez történő kapcsolása során felhozott magyar aggályokra reagálva a litván oldal kifejtette, hogy általánosságban semlegesen állnak ahhoz, elsősorban azt vizsgálják, hogy az összekapcsolás milyen hatással lehet nemzeti versenyképességükre. Az Európai Munkaügyi Hatóság tervezett felállítása kapcsán elmondták, hogy azt fogják elemezni, hogy az milyen hozzáadott értéket jelenthet a tagállamok számára.

A migráció témájában Molnár Balázs leszögezte, hogy a magyar álláspont szerint a legmagasabb szinten szükséges döntést hozni; támogatjuk, hogy Donald Tusk elnök átvegye a migrációs tárgyalások vezetését. A helyettes államtitkár világossá tette, hogy Magyarország a kötelező relokációt nem tudja elfogadni. Az energiapolitikai kérdések kapcsán Molnár Balázs elmondta, a legfontosabb magyar cél az energiadiverzifikáció és az energiaellátás biztonságának biztosítása.