Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára a 2020 utáni többéves pénzügyi keret előkészítését célzó magas szintű konferencia munkahelyteremtésről és a gazdasági növekedés előmozdításáról szóló panelbeszélgetésén vett részt 2018. január 9-én Brüsszelben.
Az államtitkár elmondta, hogy a biztonság és migráció mellett a versenyképességet is az új kihívások között kell említeni, tekintettel arra, hogy az elmúlt évek során a digitális átalakulás terén az EU lépéshátrányba került az Egyesült Államokkal és a távol-keleti országokkal szemben. Ezt is szem előtt tartva a következő többéves pénzügyi keretben továbbra is jelentős hangsúlyt kell fektetni a beruházás-ösztönzésre és felzárkóztatásra, amelyben kiemelt szerepe van a kohéziós politikának.
Takács Szabolcs kifejtette, hogy a jelenlegi hétéves költségvetés tervezése során az általános közhangulatot a válságból történő kilábalás uralta, ezért egy olyan többéves pénzügyi keret került kialakításra, amely a közkiadások féken tartására fókuszálva az EU fizetőképessége alapján határozta meg a prioritásokat. Ezzel szemben a jelenlegi gazdasági környezet lehetőséget biztosít arra, hogy az ambíciószintünknek megfelelő többéves pénzügyi keretet fogadjunk el, így bátrabb, offenzív költségvetésre van szükség.
Az EU-nak számos kihívással kell szembenéznie. Ezek közé tartozik az ipari átalakulás is, amely ugyancsak komoly feladat elé állítja az Uniót és tagállamait. Az információs és kommunikációs technológia, a digitalizáció és a negyedik ipari forradalom olyan területek, amelyekben a globalizáció hatására a folyamatok rendkívül felgyorsultak, az EU ezen a területen tapasztalható lemaradása veszélybe sodorja globális versenyképességét.
A versenyképesség növelése érdekében ezért reagálnunk kell ezekre a változásokra, valamint folytatnunk kell a kevésbé fejlett régiók és tagállamok felzárkóztatását, amelyek az Alapszerződésekben lefektetett célkitűzések. Takács Szabolcs hangsúlyozta: egy gazdaságilag egységesebb Unió hatékonyabb válaszokat képes nyújtani a lehetséges pénzügyi és gazdasági sokkok kezelésére. Ebben a tekintetben a kohéziós politika bizonyította európai hozzáadott értékét, több millió munkahelyet teremtett és az infrastruktúra fejlesztése révén állampolgárok millióinak javította mindennapi életszínvonalát.