Molnár Balázs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára 2018. március 26-án hivatalában fogadta Michèle Eisenbarth luxemburgi európai igazgatót. A találkozó során a felek egyeztették álláspontjaikat az Európai Unió jövőjével, a migrációval, a 2020 utáni többéves pénzügyi kerettel, a Brexittel, valamint a kiküldetési irányelvvel és az ún. Mobilitási Csomaggal kapcsolatos kérdésekben.
Az eszmecsere során megerősítésre került, hogy az Európa jövőjéről szóló vitában Luxemburg álláspontja számos tekintetben megegyezik Magyarországéval. Közös az a megközelítés, mely szerint jelenleg nincs szükség nagy reformokra és kerülni kell az olyan változtatásokat, melyek felborítanák az intézményközi egyensúlyt. Mindkét ország ragaszkodik az EU-s tagállamok egységének megőrzéséhez, és támogatja azokat a megoldásokat, melyek közelebb hozzák az Uniót érintő ügyeket és döntéshozatalt az állampolgárokhoz. Luxemburg aggódik a nagy tagállamok túlzott érdekérvényesítő képessége miatt.
Molnár Balázs a migrációval összefüggésben elmondta, hogy a magyar álláspont szerint az olyan megosztó megoldások helyett, mint a kötelező relokáció, arra van szükség, hogy az Unió hosszú távon a külső határok hatékony védelmére koncentráljon. Kiemelte továbbá, hogy Magyarország a külső schengeni határon fekvő országként a szolidaritása jegyében eddig is kivette részét a határaink védelméből. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, Magyarország már a kezdetektől fogva elutasítja a kötelező kvótákat, mivel ez meghívásként szolgálhat azon milliók számára, akik egy jobb élet reményében hazájuk elhagyására készülnek. Michèle Eisenbarth megjegyezte, hogy Luxemburg szerint az illegális migráció elleni hatékony küzdelmet további legális migrációs útvonalak kialakításával lehet kezelni. A luxembourgi európai igazgató rögzítette, hogy egy közös európai megoldásra van szükség a migrációs válság kezelésére. Kis és nyitott országként az akadálymentes schengeni belső határok elengedhetetlenek Luxemburg mindennapi gazdasági működéséhez, közel 200 000 ingázó munkavállaló érkezik a nagyhercegségbe naponta.
A felek egyetértetek abban, hogy a 2020 utáni többéves pénzügyi keret (MFF) kialakítása az egyik legfontosabb kihívást okozó kérdés az EU napirendjén. Hangsúlyozták, hogy az újabb kiemelt területek (migráció, védelempolitika) finanszírozására újabb forrásokat kell biztosítani ahelyett, hogy azok az ún. hagyományos politikák forrásait terhelnék. A partnerek fontosnak tartják a kohéziós politika súlyának fenntartását a következő többéves uniós költségvetésben. Molnár Balázs kiemelte, hogy a 2020 utáni időszakban megfelelő összeget kell biztosítani a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának folyamatára is.
A kereskedelempolitikai kérdéseket illetően Magyarország és Luxembourg álláspontja hasonló abban, hogy az adott tagállam kizárólagos joga a nemzetbiztonsági szempontok mérlegelése és ennek alapján a területén tervezett vagy működő külföldi direkt befektetések sorsáról bármilyen döntés meghozatala.
A Brexit kapcsán a helyettes államtitkár rögzítette, hogy Magyarország a jövőben a lehető legszorosabb kapcsolatok kialakítására törekszik az Egyesült Királysággal, ugyanakkor annak feltétele egy rendezett kilépés, amelyet illetően olyan fontos kérdésekben is egyetértésre kell jutni, mint az északír-ír határkérdés. A tárgyalófél ezzel egyetértett, ugyanakkor jelezte, hogy kormánya kreatív megoldásokat vár Londontól annak érdekében, hogy a kilépést a megadott határidőig sikerülhessen lezárni. A két delegáció egyetértett abban, hogy a brit pénzügyi szolgáltatói szektor kiválósága nehezen pótolható, különösen a munkasebesség terén; az elkövetkezendő időszak egyik kiemelt kihívása az uniós pénzügyi szolgáltatói színvonal megőrzése lesz.
A kiküldetési irányelv és az ún. Mobilitási Csomag kapcsán Molnár Balázs kifejtette a következetesen képviselt magyar aggályokat. Michele Eisenbarth válaszában jelezte, hogy ugyan Luxemburg tagja ugyan a Road Alliance tagállami csoportnak, de nyitott egy ésszerű kompromisszumos megoldás megtalálására.