Magyarország szerint a biztonság és a gazdasági versenyképesség a legfontosabb az Európai Unió 2020-tól 2026-ig szóló költségvetési tervében. Ezt képviselte két magyar államtitkár a soros bolgár uniós elnökség által a hosszú távú költségvetési keretről szervezett, miniszteri szintű szófiai konferencián.
Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára az MTI-nek szombaton nyilatkozva emlékeztetett: az Európai Bizottság várhatóan május 2-án hozza nyilvánosságra a hosszú távú finanszírozási keretre vonatkozó javaslatát, és Magyarországnak fontos, hogy idejében jelezze partnereinek, mik a saját fő szempontjai.
"Elmondtuk a konferencián, hogy Magyarország szerint Európának elsősorban biztonságosnak kell lennie, ugyanis az előző években azt láttuk, hogy egyrészt az illegális migráció, másrészt belső feszültségek miatt a korábban evidensnek tekintett biztonság az unióban már nem egyértelmű. Mindenekelőtt arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a biztonsággal összefüggésben felmerülő új feladatokat mindenképpen finanszírozni kell, ezen belül különösképpen az unió külső határainak védelmét és az illegális migráció visszaszorítását célzó megállapodásokat, amelyeket az EU partnerországokkal már megkötött vagy készül megkötni" - közölte Takács Szabolcs.
"Már van megállapodás Törökországgal, és folyamatban van a tárgyalás ilyenről több afrikai országgal. Ugyanis, ha Európa nem biztonságos, akkor ez majd akadálya lesz a gazdasági fejlődésnek. Budapest úgy látja, hogy bár a külső határvédelem fontosságában egyetértés van, az Európai Bizottság és néhány tagország mégis inkább a migránsok elosztására fókuszál egyebek között a költségvetés megtervezésénél. A magyar kormány nem ért egyet ezzel, számára a külső határvédelem a legfontosabb, és ezt most is egyértelművé tette" - szögezte le az államtitkár.
A másik téma Európa gazdasági versenyképessége volt a konferencián. A kontinens a globális gazdasági versenyben pozíciókat veszíthet, ha nem tud megállni a saját lábán, ami azt jelenti, hogy a tagállamoknak kiszámítható és erős gazdasági növekedést kell produkálniuk. Ehhez viszont finanszírozni kell minden olyan politikát, amely ezt elősegíti - ismertette a magyar álláspontot Takács Szabolcs.
"Elmondtuk, hogy Magyarországnak az utóbbi években a nehéz külső körülmények ellenére is milyen gazdasági eredményei voltak. Egyrészt stabil államháztartása és gazdasági növekedése van, a GDP-hez viszonyított állami költségvetési hiányt évek óta az előírt három százalék alatt tartja, csökken a külső adósságállománya, és a munkanélküliségi mutatói is nagyon jók európai viszonylatban. Ezek olyan értékek, amelyeknek a tiszteletét a magyar kormány elvárja minden tagállamtól és az Európai Bizottságtól" - jelentette ki Takács Szabolcs.
Beszélt arról is, hogy Magyarország azt kéri: "az EU továbbra is finanszírozzon olyan politikákat, amelyek a kevésbé fejlett uniós államoknak a felzárkózását szolgálják. Ez mindenekelőtt a kohéziós politika, amelyről a konferencián elmondtuk, hogy az abból kifizetett támogatás nem adomány, nem is szabad úgy tekinteni" - emelte ki Takács Szabolcs, hozzátéve, hogy a támogatásból az uniós költségvetés nettó befizetőinek legalább akkora hasznuk van, mint a kedvezményezetteknek, köztük Magyarországnak.
Az államtitkár a konferencián megerősítette, hogy Magyarország semmilyen olyan feltételt nem fogad el, amely a migránsok kötelező elosztásában való részvételhez kötné a kohéziós pénzek kifizetését. "A kettőnek semmi köze egymáshoz. A migránselosztásban való kötelező részvétellel elvi problémái vannak Magyarországnak és más tagállamoknak is. A kettőt összekeverni nem csak jogilag megalapozatlan, politikailag elfogadhatatlan, hanem a kívánttal teljesen ellentétes hatást vált ki, és egyáltalán nem segít Európa problémáinak megoldásában" - mondta Takács Szabolcs, aki mellett Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára képviselte Magyarországot a szófiai konferencián.