Az ellenzékre eddig sem számíthattunk és nem számíthatunk az offshore elleni küzdelemben. Ez azért van így, mert az ellenzék mind a mai napig tele van offshore-ügyekkel – mondta Dömötör Csaba a parlamentben rendezett offshore-vitanapon. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára emlékeztetett, hogy Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Simor András, az Együtt és az MSZP is lebukott az offshore-ügyekkel és a Jobbik sem kivétel. A jelenlegi kormány volt az első, amely kötelezővé tette, hogy a közbeszerzéseken induló cégeknek átláthatónak kell lenniük, azaz nyilatkozniuk kell végső tulajdonosukról és Európa legszigorúbb közbeszerzési törvényét alkottuk meg.
Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük Dömötör Csaba felszólalását.
Amikor 2010-ben a jelenlegi kormány hivatalba lépett, virágzott az offshore biznisz Magyarországon. A baloldali kormányzás és az offshore cégek világa szétbogozhatatlan módon fonódott össze. Nem csupán arról van szó, hogy a baloldal a kisujját sem mozdította az átláthatóság erősítéséért, hanem mintha egyenesen azokat a cégeket hozta volna helyzetbe, amelyek átláthatatlanok. Az offshore-vállalatok hasítottak, közbeszerzések egész sorát nyerték meg.
Aki azt gondolja, hogy mindez a véletlen műve, nagyot téved. A Gyurcsány-Bajnai korszak meghatározó vezetői ugyanis maguk is az offshore világ szereplői voltak. A baloldal már akkor is tele volt offshore-ügyekkel.
Gyurcsány Ferenc cége, az Altus már a 90-es években, a Horn-kormány idején létrehozott egy offshore leányvállalatot. A Fortus nevű cég tulajdonosi körében szintén felbukkant egy adóparadicsomban bejegyzett cég. Bajnai Gordon kormányfő és megdöbbentő módon Simor András akkor jegybankelnök is erősen érintett volt offshore-ügyletekben. De felidézhetnénk a moszkvai kereskedelmi kirendeltség botrányos eladását, amelyen szintén egy offshore cég keresett mesés összegeket.
Ebben a helyzetben kellett rendet vágni. A jelenlegi kormány volt az első, amely kötelezővé tette, hogy a közbeszerzéseken induló cégeknek átláthatónak kell lenniük, azaz nyilatkozniuk kell végső tulajdonosukról. Az új szabályok alapján 44 ezer cégnek kellett nyilatkoznia tulajdonosi hátteréről. Ma már mindenki számára nyilvános, hogy kik indulnak közbeszerzéseken, és kik kapnak megbízásokat.
Bőven van még teendő, de azt egyetlen ellenzéki párt sem vitathatja el, hogy a mostani kormány érdemi lépéseket tette az átláthatóság irányába.
Szintén fontosnak tartjuk, hogy ez a kormány volt az, amelyik a közbeszerzési szabályokat is jelentősen szigorította. Európa egyik legszigorúbb közbeszerzési törvénye a magyar, amely biztosítja, hogy az állam számára legelőnyösebb pályázat legyen a nyertes, mégpedig úgy, hogy nyilatkozik valós tulajdonosairól.
Az offshore cégek világa gyakran szorosan összefügg a feketegazdasággal. A kormány több intézkedésének köszönhetően Magyarországon a mögöttünk hagyott időszakban jelentős mértékben csökkent a feketegazdaság nagysága. Ezek közül az egyik legfontosabb az online pénztárgépek bevezetése. Az új rendszer megnehezíti a bevételek eltitkolását.
Sajnos azt kell mondanom, hogy az ellenzékre nem számíthattunk és nem számíthatunk az offshore elleni, és az átláthatóságért folytatott küzdelemben. Azért van ez így, mert az ellenzék mind a mai napig tele van offshore-ügyekkel. Nézzünk pár példát.
Panama az offshore-tevékenységek egyik gócpontja, nem véletlen, hogy a mostani világméretű offshore-balhé is onnan kiszivárgott iratok miatt robbant ki. Aztán mit látunk? Kiderült, hogy az Együtt nevű párt legfőbb támogatója egy olyan panamavárosi illetőségű magánszemély, aki több adóparadicsomban bejegyzett cégben is érdekelt. Arról a pártról van szó, amelynek háttéralapítványa már korábban is százmilliós nagyságrendben kapott támogatásokat olyan külföldi alapítványoktól, amelyek felvállalt közéleti tevékenységet folytatnak. Így aztán aligha csodálkozhatunk azon, hogy a szóban forgó alapítvány egy ideje nem hajlandó nyilvánosságra hozni valós támogatóit.
Az MSZP is tele van offshore-ügyekkel. Nem csak arra gondolunk, hogy mind a mai napig nem tudjuk, honnan kerülhetett több százmillió forint Simon Gábor bankszámlájára. Nemrég derült ki, hogy az MSZP volt pártpénztárnoka szintén érintett offshore-ügyekben. Itt egy Szamoa szigetére bejegyzett családi cégről van szó. Jellemező módon Tóbiás József, az MSZP aktuális elnöke számít Boldvai Lászlóra a párt pénzügyeinek rendbetételében. Arra nincs ráhatásunk, hogy a szocialisták milyen feketeöves offshore-osokkal intézik pártpénzügyeiket, de egyet kérünk, legalább ne velük szervezzenek éhségmeneteket.
Az MSZP bankára, Erős János is nyakig ül az offshore-ban. Erős 2002 és 2010 között, tehát több baloldali kormány alatt is a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója volt. A szocialisták bankára, miközben az MFB igazgatója volt, százmilliókat parkoltatott külföldön. Bizonyára jó oka volt arra, hogy nem jelent meg a gazdasági bizottság ülésén, ahol a pénzügyeiről kérdezték volna.
És persze itt van a legújabb offshore-vonatkozású ügy is. A brit hatóságok gyanúja szerint a szocialista kormányzás alatt az Alstom vállalat mintegy 600 millió forint kenőpénzt mozgatott meg a 4-es metró beruházása kapcsán. Sok körülmény még tisztázatlan, de azt azért már tudjuk, hogy Medgyessy Péter volt miniszterelnök cégének számláján mintegy 180 millió forint landolt, elvileg tanácsadásért. A summa tekintélyes része aztán születésnapi ajándékként a feleségéhez vándorolt.
Nem mentes a tisztázandó kérdésektől a Jobbik sem. Itt a politikai offshore egyik esetéről van szó. A jobbikos képviselők szeretik ezt az ügyet elviccelni és bagetellizálni, de mind a mai napig nem tudjuk, hogy a kémkedéssel vádolt Kovács nevű EP-képviselő pontosan mennyi támogatást intézett a Jobbiknak, mit kértek ezért cserébe, és egyáltalán, hány Kovács Béla van még a Jobbikban. Nem feladatunk, hogy munkát osszunk a Jobbik furcsa körülmények között megválasztott, vadiúj elnökségének, de mondjuk kezdhetnék azzal, hogy végre feltárják ezt az ügyet.
Nem az az egyetlen offshore-szál a Jobbik körül. Jól tudjuk, hogy az intenzív identitáskeresésben lévő párt frakcióköltéseinek többsége egyetlen rejtélyes tanácsadó cégeihez áramlik. Ennek a tanácsadónak az egyik barátja szintén tízmilliós nagyságrendű közpénzt kapott, elvileg tanulmányírásra. Debreczeni Zoltán a közelmúltban lett ügyvezetője egy olyan kft-nek, amelynek korábban egy offshore vállalkozás volt a tulajdonosa. Ennek a Panda nevű kft-nek Debreczeni vállalkozása volt a kézbesítési megbízottja. A tulajdonosi háttér tehát itt is rendkívül homályos, adódik a kérdés, kik is állnak valójában a jobbikos cégháló mögött? Csak a jobbikosok tudhatják.
Röviden érdemes szót ejteni arról, hogy a magyar média egy részét is érintik az offshore szálak. Az egyik jelentős internetes portált korábban közvetett módon egy ciprusi offshore cég tulajdonolta, a kézbesítési megbízott pedig egy volt baloldali kormányfő volt. Több másik magyarországi médiatulajdonos is érintett offshore-ügyekben, az egyikük egy nagy netes portál mellett számtalan bulvárlap tulajdonosa.
Azért említem meg ezeket, mert azt gondoljuk, a magyar médiában is tiszta, átlátható viszonyokra van szükség. Az átláthatatlan tulajdonosi szerkezet ugyanis nagyobb lehetőséget teremt az üzleti vagy politikai célú nyomásgyakorlásra, hátrébb sorolva a tájékoztatás feladatát.
Végezetül hadd szóljak az offshore nemzetközi vonatkozásairól is. Azért teszem ezt, mert egy olyan jelenségről van szó, amely ellen minden uniós kormány küzd, nem utolsó sorban az adóelkerülési kockázatok miatt.
A magyar kormány alapelve 2010 óta az, hogy mindenki ott fizessen adót, ahol dolgozik, és ahol vállalkozik. Ez egy világos és magyar szempontból kifizetődő adózási elv. Éppen ezért Magyarország aktív részese az adóelkerülés elleni nemzetközi küzdelemnek. Magyarország adóügyi információcsere partnereinek száma megközelíti a százat, 2017-től pedig több mint 70 országból érkezhetnek adatok a magyar illetőségű személyek pénzügyi számlainformációira vonatkozóan, egy automatikus információcsere keretében.
Amint már röviden utaltam rá, nemrég több millió offshore cég aktái kerültek nyilvánosságra egy panamai ügyvédi irodából. Az ügynek több magyar vonatkozása és szála is van,
A miniszterelnök arra kérte a Belügyminisztériumot, a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy egyenként vizsgálja ki ezeket a szálakat. Az ezzel megbízott munkacsoport már megalakult, a nemzetgazdasági miniszter pedig adóvizsgálatot rendelt el.
Az eredményes vizsgálathoz ugyanakkor arra is szükség van, hogy a külföldi partnerszervezetek is megadják a szükséges információkat. Ez nem minden esetben zajlik gördülékenyen, elég, ha csak Simon Gábor százmillióinak ügyét felhozni. Mindettől függetlenül a magyar hatóságok végigviszik a vizsgálatokat, és ha bármely esetben felmerül a törvénytelenség gyanúja, megteszik a szükséges lépéseket.
Összefoglalva: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy átlátható viszonyokat teremtsen. A cél az, hogy a közpénzeket felhasználó cégek tulajdonosi szerkezete megismerhető és átlátható legyen, és az, hogy ne lehessen offshore-ozással adókötelezettséget megkerülni. El kell érni, hogy az itthoni gazdasági tevékenységek után az adófizetés is minden esetben Magyarországon történjen.
Sajnáljuk, hogy az offshore-ügyekkel teli ellenzéki pártokra ebben a küzdelemben nem számíthatunk.