Az elmúlt hónapokban sokkal intenzívebbé vált a Dél-Afrikai Köztársaság és Magyarország közötti gazdasági kapcsolat, már konkrét projektek vannak megvalósulófélben - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar-Dél-Afrikai Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság második ülését követő sajtótájékoztatón.

Szabó László az MTI kérdésére kifejtette: a plenáris üléssel párhuzamosan rendezett üzleti fórumon mintegy 100 üzleti megbeszélést bonyolítottak le, több mint 20 magyar és 4-5 afrikai cég részvételével. A vegyes bizottság nem az egyetlen fórum a gazdasági kapcsolatok ápolására, azonban fontos jelzés a távoli országok számára, hogy politikai támogatás is van a cégek mögött - jegyezte meg.

Pár hónappal ezelőtt az építési technológiával foglalkozó magyar céggel, a Gremounddal is szerződést kötöttek Dél-Afrikában, aminek eredményeként egy év alatt több tízezer földrengésbiztos otthon építhető Fotó: Burger Zsolt/KKM

Elmondta: egyre több vegyesvállalat jön létre, így például a budapesti székhelyű evopro csoport és partnere elektromos buszokat gyártó üzemet hoz létre Dél-Afrikában, sikeres projekt esetén pedig akár az egész szubszaharai régióra kiterjeszthetik a gyártást, a köztársaság meghatározó afrikai szerepe miatt.

Pár hónappal ezelőtt az építési technológiával foglalkozó magyar céggel, a Gremounddal is szerződést kötöttek Dél-Afrikában, aminek eredményeként egy év alatt több tízezer földrengésbiztos otthon építhető.

A Dél-Afrikai Köztársaságba irányul Magyarország teljes afrikai exportjának 23 százaléka, a kétoldalú külkereskedelmi forgalom tavaly csaknem elérte a 300 millió eurót Fotó: Burger Zsolt/KKM

Szabó László ismertette: a Dél-Afrikai Köztársaságba irányul Magyarország teljes afrikai exportjának 23 százaléka, a kétoldalú külkereskedelmi forgalom tavaly csaknem elérte a 300 millió eurót, az államtitkár szerint viszont ez az összeg három-öt éven belül több mint háromszorosára emelkedhet, meghaladhatja az egymilliárd eurót is.

Fotó: Burger Zsolt/KKM

Az államtitkár elmondta, hogy a vegyes bizottság ülésén áttekintették a kétoldalú együttműködés legfontosabb területeit, különös tekintettel az építőipar, infrastruktúra és közlekedés, az energiaszektor, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, a környezetvédelem és hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás, az egészségipar, a tudományos és technológiai együttműködés, az oktatás, a kultúra, valamint a turizmus helyzetére.