Az év vége előtt Tiranában nyithat helyi képviseletet a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. annak érdekében, hogy a magyar KKV-k könnyebben megtalálhassák az exportlehetőségeket a magyar befektetések felé rendkívül nyitott Albániában - mondta Szabó László.
Csütörtökön, 2013. után a második alkalommal rendezték meg a Magyar-Albán Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság (GVB) ülését. A találkozó célja volt, hogy bővüljön a csekély mértékű kereskedelmi áruforgalom a két ország között, kapjanak támogatást a magyar cégek befektetései Albániában - mondta az államtitkár.
Szerdán több mint húsz albán cég és tizenegy magyar vállalat részvételével tartottak üzleti fórumot az albán fővárosban, Tiranában. Szabó László beszámolt arról, a magyar tulajdonosi háttérrel is rendelkező, diszkont légiközlekedési vállalat, a WizzAir is megjelent a fórumon azzal a kifejezett céllal, hogy felkutassa, melyik lehetne az az albán repülőtér, amellyel együttműködésben a későbbiekben elindulhat a két ország közötti közvetlen légijárat.
Az államtitkár úgy vélte, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az energetika, a szállítmányozás, az infrastruktúra-fejlesztés terén vannak lehetőségek a magyar befektetések növelésére. A balkáni országban folyik a Transzadriai Csővezeték (TAP) építése, Magyarország a projekt második és harmadik fázisába kapcsolódhat be. Emellett Szabó László rámutatott arra, hogy kanadai cégek négy vízerőmű építésébe fogtak Albániában, és például az MVM OVIT Zrt. kiváló alkatrészeket, például turbinákat és egyéb technológiai megoldásokat kínálhat nekik a jövőben.
Szabó László tapasztalatai szerint az albánok nosztalgiával gondolnak a nyolcvanas és kilencvenes években a balkáni országba exportált magyar csirkehúsra, és szeretnék, hogy Magyarország újra beindítsa az Albániába irányuló húsexportot, illetve szeretnék elsajátítani az élelmiszer-feldolgozásra vonatkozó technológiát.
Szabó László úgy vélte, a magyar-albán kétoldalú áruforgalom messze alulmúlja a lehetőségeket. Ez 2014-ben 49,5 millió eurót tett ki, amelynek 95 százaléka magyar export volt. Úgy vélte, a kereskedelmi volumen többszörösét lehetne realizálni a megfelelő befektetésekkel.
Szabó László szerdán Selim Belortaja külügyminiszter-helyettessel, valamint Edmond Panariti mezőgazdasági, vidékfejlesztési és vízgazdálkodási miniszterrel tárgyalt. Az albán tisztségviselők Szabó László szerint kifejezetten örömmel vették, hogy Magyarország újra érdeklődik Albánia iránt.
Panaritit meghívták a szeptember végén megrendezésre kerülő budapesti Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárra, és Magyarország is részt vesz az Agribusiness nevű albániai nemzetközi vásáron.
Az államtitkár megemlítette, Albánia igyekszik minél hamarabb az Európai Unió tagjává válni, s ehhez Tirana minden segítséget szívesen fogad. Emiatt a magyar kormány úgy döntött, a nyár vége előtt szakértő diplomatát delegál az országba, hogy segítse az EU-tagságra való albán felkészülést.
Szabó László megemlítette a Stipendium Hungaricum nevű programot is, amelynek keretében az emberi erőforrások minisztériuma és a külügyi tárca közösen felajánlott húsz ösztöndíjat albán diákoknak, akik graduális vagy posztgraduális képzés keretében tanulhatnak Magyarországon.