A kínai Selyem út program megvalósulása ösztönözheti a grúz-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődését is - mondta Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára az MTI-nek telefonon Tbilisziből, ahol szerdán és csütörtökön részt vett a programról rendezett konferencián.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a közép-ázsiai térség és így Grúzia is fontos szerepet játszik a kínai gazdasági nyitást, így a kínai-európai gazdasági kapcsolatok ösztönzését szolgáló programban. A konferencián szó volt többek között az infrastrukturális kapcsolatok fejlesztéséről, így a Pekinget-Brüsszellel összekötő vasútvonal tervéről, amelynek zászlóshajója a kínai finanszírozással megvalósuló Belgrád-Budapest vasútvonal felújítása lehet. A fejlesztésről szóló kormányközi megállapodásokat hamarosan véglegesítik, és így 2-3 éven belül megvalósulhat a fejlesztés - mondta az államtitkár.
A kínai finanszírozásban mintegy ezer meghívottal megtartott konferencián az államtitkár beszámolója szerint kiemelt helyen foglalkoztak a kereskedelmi-, vám- és fuvarozási szabályok szükséges egységesítésével, ami kulcsszerepet játszik a térség fejlesztésében.
A konferencia kapcsán Szabó László találkozott, illetve találkozik grúz kormányzati tisztségviselőkkel, Giorgi Kvirikasvili miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel, Miheil Janelidze első külügyminiszter-helyettessel és Dimitrij Kumszisvili gazdasági és fenntartható fejlesztési miniszterrel. E találkozók célja a két ország közötti gazdasági kapcsolatok élénkítése, az ezt szolgáló kétoldalú gazdasági vegyes bizottság októberi budapesti ülésének előkészítése - mondta.
Szabó László kiemelte, hogy reményeik szerint az elmúlt időszakban tett lépések - többek között a magyar kereskedőház megnyitása a grúz fővárosban, a két főváros közötti közvetlen Wizz Air-járat megteremtése, vagy az, hogy több mint ötven grúziai diákot vettek fel magyar felsőoktatási intézményekbe - éreztetik hatásukat a kereskedelmi forgalomban is. Az idén várhatóan meghaladja a magyar export értéke az eddig jellemzően mintegy 60 millió dollárt.
Az államtitkár szerint Grúziában az eddigi hagyományos gyógyszeripari, energetikai és vízgazdálkodási ágazati kapcsolatokon túl, jó lehetőségek vannak az agrártechnológiák értékesítésére, de a turisztikai kapcsolatok fejlesztése is jelentős tartalékokat rejt magában. Hangsúlyozta, hogy a magyar exportot a magyar állam hitelekkel is segíti. A régió számára 500 millió dolláros felülről nyitott keret áll rendelkezésre az Eximbanknál, amelyből már 56 projektet segítettek, igaz ebből Grúziára még nem sok jutott - tette hozzá.
Szavai szerint Grúzia ugyan energiahordozókban szegény ország, de fontos szerepet játszhat a vele szomszédos országokban található, sőt akár az iráni gáz eljuttatásában Törökországon keresztül Európába, így Magyarországra is. Mint mondta, kérdés, hogy a vezetékek építésében, az ugyancsak érdeklődő Kína, avagy az európai országok lépnek korábban.
Megemlítette, hogy Magyarország gazdaságdiplomáciai tapasztalatainak átadásával is kész segíteni Grúziának, ahol jelenleg építik be a gazdaságdiplomáciát a hagyományos diplomáciába, vagyis most alakítják át a külügyi szervezetet ahhoz hasonlóan, ahogyan az Magyarországon néhány éve történt.