Az ukrán válság legjelentősebb következménye, hogy hosszú távon megváltozik a viszony a Nyugat és Oroszország között - hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézetben az orosz-ukrán konfliktus politikai és gazdasági következményeiről tartott beszélgetésen csütörtökön.
Balogh Csaba keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: az elhúzódó válság egyik legfontosabb következménye a Nyugat és Oroszország közötti együttműködés kereteinek beszűkülése. Mélypontra kerültek az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok, rendkívüli bizalmi válság alakult ki a két nagyhatalom között, és ez megnehezíti az európai vezetők helyzetét is, amikor Európa helyét akarják meghatározni az új felállásban, hiszen hosszú távon, stratégiai szempontból az EU az Oroszországgal kialakított együttműködésben is érdekelt - magyarázta.
Balogh Csaba úgy látja, a rendszerváltás és a Szovjetunió összeomlása óta sem a Nyugat, sem Oroszország nem határozta meg egyértelműen, hogyan képzeli el az együttműködést közép- és hosszú távon, most azonban kénytelenek foglalkozni ezzel a kérdéssel.
A helyettes államtitkár azt is a válság következményei között említette, hogy Oroszország külpolitikai koncepciójában még inkább előtérbe kerül az együttműködés a feltörekvő országokkal, az eurázsiai térséggel.
Arról is beszélt, hogy Oroszország és Ukrajna viszonya alapvetően megváltozott, orosz részről egyre kevésbé használják a testvéri ukrán nép kifejezést, egyre inkább elterjed az a nézet, hogy Ukrajnát "európai módon kell kezelni", ami azt jelenti, hogy érdekalapú együttműködésre van szükség, és Oroszországot kevésbé foglalkoztatja majd, hogy Ukrajnát ellássa gázzal.
Fedinec Csilla, Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa közölte: Ukrajna lakossága 1989-ben 52 millió volt, 2015 elején 42 millióra csökkent a Krím nélkül. Az orosz és ukrán lakosságot leszámítva a többi nemzetiség együtt sem éri el az 5 százalékot, a magyarok aránya 0,3 százalék Ukrajnában - mondta. Hozzátette: az ukrán vezetés a magyar közösséggel alapvetően jó viszonyt ápol, mert ezt megalapozta, hogy a magyar-ukrán alapszerződés volt az első nemzetközi szerződés, amelyet a független Ukrajna aláírt.
A kutató arra is kitért: Kárpátalján a lakosság zöme nem ért egyet azzal, hogy a háború jelentené a megoldást, feszültség tapasztalható a behívók miatt.
Megjegyezte: Ukrajnában eredetileg 2013-ban hívtak volna be utoljára állampolgárokat katonának, attól kezdve már csak hivatalos hadsereg lett volna, de a kialakult helyzet miatt már 80 ezer embert hívtak be.
Anton Bendarzsevszkij, a kitekinto.hu posztszovjet térségről szóló rovatának vezetője a gazdasági helyzetről beszélve kifejtette: tavaly a hrivnya értéke több mint 50 százalékot zuhant, az orosz rubel pedig 46 százalékot. Oroszországban meghaladta a 11 százalékot az infláció értéke az elmúlt évben, és 150 milliárd dollár értékben vontak ki tőkét az országból.
Ukrajnában pedig az év elején felmerült az államcsőd veszélye, de miután az ország segítséget kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, valószínűleg sikerült elkerülni ezt a veszélyt - vélekedett.