Magyarország kész támogatást nyújtani az Irakban szélsőségesek által lerombolt ókori műemlékek helyreállításának megkezdéséhez, a pusztítás kiterjedésének felméréséhez.

Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár a pénteki budapesti sajtótájékoztatón elmondta: amint a katonai helyzet lehetővé teszi - és erről már tájékoztatták az iraki hatóságokat is -, Magyarország kész támogatást nyújtani a pusztítás kiterjedésének felméréséhez, a műemlékek helyreállításának megkezdéséhez olyan szakemberek részvételével, akik jól ismerik a helyszínt és megfelelő kapcsolatokkal rendelkeznek.

Kiemelte, hogy ez a barbár pusztítás az egész emberiség kulturális emlékeit érintette, amelyeknek a védelméhez való hozzájárulás Magyarország felelőssége is. Hozzátette: Magyarország kész teljes erővel csatlakozni ahhoz a körvonalazódó nemzetközi összefogáshoz, amely ezen műkincsek és a műemlékek megmentésére irányul, így a magyar kezdeményezés ennek részeként tud hozzájárulni a pusztítás megfékezéséhez.

A magyar "felajánlást" kezdeményező Dezső Tamás asszirológus, régész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) dékánja emlékeztetett: nap mint nap pusztul a világ kulturális öröksége, legutóbb Moszulban és környékén - három volt asszír fővárosban - történtek dokumentált pusztítások.

Mint mondta, az első feladat megállítani a pusztítást, aminek fel kell mérni a kiterjedését és mélységét, és ezt követheti a műemléki helyreállítás. Hozzáfűzte: egyelőre három asszír fővárosról beszélnek, tehát ebben a stádiumban a munka asszirológiai és régészeti szaktudást igényel, de Szíriában és Irakban más típusú lelőhelyek is pusztulnak.

A pusztítás felmérése hosszabb távú - 5-15 éves - munkát igényel egész Szíria és Irak területén, s nemcsak az asszír, hanem akár a középkori és bizánci emlékekre is kiterjesztve - fűzte hozzá. Dezső Tamás hangsúlyozta: ez a kezdeményezés elindít egy olyan folyamatot, amelynek az eredménye egy nemzetközi összefogás.

Mint ismert, az Iszlám Állam többek között Moszulban tett tönkre felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat és más kulturális értékeket, szétdúlta az észak-iraki Nimrúd (az ókori Kalhu) régészeti parkjának asszír romjait, az UNESCO világörökségi listáján szereplő Hatrában pedig régészeti emlékeket dózeroltak le.