Diplomatáknak és kutatóknak szervezett szakmai napot a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Visegrádi Csoport megalapításának 27. évfordulója alkalmából 2018. február 15-én Budapesten, Visegrád Európa szívében címmel. A Külügyi és Külgazdasági Intézettel közösen szervezett szakmai nap lehetőséget kínált a Visegrádi Együttműködés magyar elnökség eddigi eredményeinek áttekintésére.
Visegrád sokkal több, mint egy nemzetközi együttműködés, ugyanis a közös történelem, az értékek és még a humorérzék is összeköt bennünket – mondta Dr. Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, amikor arról a láthatatlan kapocsról beszélt, ami a politikai együttműködésen túl is összeköti ezt a négy országot. Visegrád sokkal több, mint találkozók és nyilatkozatok összessége, az ugyanis, hogy egy magyar ember ugyanúgy otthon érzi magát České Budějovicében, mint egy szlovák Poznańban, méltán kifejezi a régió egységét.
Hozzászólásában Varju Krisztina, Magyarország 2017–2018. évi V4 elnökségének lebonyolításáért felelős miniszteri biztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a V4 magja évtizedek óta ugyanaz a négy ország, valójában az együttműködés rugalmas és befogadó, ahogyan azt a V4+ formátumban lebonyolított magas szintű találkozók sora is bizonyítja. Tomáš Strážay, a Szlovák Külpolitikai Társaság Közép-Európával foglalkozó vezető elemzője kifejtette: az utóbbi évek, ha nem évtizedek legambiciózusabb elnökségi terve az idei magyar program, és az eddig eltelt idő alatt is nagyon sok eredmény született. A szlovák szakértő kiemelte: mivel a szlovák elnökségi programot még csak most írják, ezért a kutatóknak is lehetőségük nyílik majd saját ötleteik és javaslataik bemutatására, és egyben felkérte a teremben jelen lévő szakértőket arra, segítsék a szlovák elnökségi program összeállítását.
Vladimir Bartovic, a prágai Europeum Intézet igazgatójának véleménye szerint a V4 meghatározó együttműködési formává vált Közép-Európában, azonban a tagoknak más-más álláspontja van arról, mennyire fontos számukra Visegrád, a cseh kormány számára ugyanis a V4 csak egy a lehetséges együttműködési formák közül, azonban fontossága megkérdőjelezhetetlen. Hozzátette továbbá, a magyar elnökség jelentős eredményének tartja a nemzeti parlamentek bekapcsolását a V4 együttműködésbe. A varsói Keleti Tanulmányok Intézetének programvezetője, Jakub Groszkowski szerint fontos lenne, hogy a V4 még inkább hozzájáruljon a migrációs válság kezeléséhez, ezért az Olaszországnak nyújtott 35 millió eurós támogatáson felül is aktívnak kell lenni a közös határvédelem megerősítésében, és akár egy közös V4-es segélyszervezeten keresztül még többet tehetne a négy ország a migráció kiváltó okainak kezeléséért, hasonlóan a Hungary Helps programhoz. A lengyel szakértő kiemelte: a magyar elnökség mindenképpen fenntartandó eredménye a V4 együttműködés közel hozása a hétköznapokhoz, az emberekhez.
A plenáris felszólalásokat követően a diplomaták és kutatók kisebb műhelybeszélgetéseken vitatták meg a V4 több fontos dimenzióját, így áttekintették, mi Közép-Európa szerepe ma a tágabb régióban és az EU-n belül; megvizsgálták, hogyan hatnak ránk az új típusú biztonsági kihívások, valamint külön kitértek a V4–USA és V4–Ukrajna kapcsolatrendszerre is. A kezdeményezés sikerét jól jelzi, hogy az elnökséget júliustól átvevő szlovák kutatói oldalról már jelezték: ők is hasonló szakmai rendezvénnyel kívánják meg elősegíteni a kutatói szféra és a diplomáciai kar együttműködését, hogy még sikeresebb lehessen a jövőben a Visegrádi Együttműködés.