Magyarország felszólítja Ukrajnát, hogy "a nemzetközi hazugságkampány helyett függessze fel az oktatási törvény végrehajtását", amíg a kárpátaljai magyarokkal meg nem állapodik az összes részletkérdésről - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken az MTI-nek telefonon nyilatkozva.
A tárcavezető Szófiában az európai uniós külügyminiszterek csütörtökön kezdődődött, kétnapos informális találkozóján vesz részt.
Mint mondta, pénteken a tagjelölt államokkal közösen tanácskoznak, és az európai térség biztonsági kérdéseiről beszélnek. A biztonság kérdésköréhez alapvetően hozzátartozik, hogy azok az országok, amelyek az európai integráció felé akarnak haladni, milyen módon tartják tiszteletben az európai szabályokat, így a kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat - jelentette ki. Hozzátette: az európai integráció felé törekvő Ukrajna az elmúlt időben súlyosan megsértette azokat a nemzetközi jogszabályokat, amelyek a kisebbségek jogainak védelmére vonatkoznak, és amelyek betartását az EU is szigorúan megköveteli.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott, Ukrajna "nemzetközi hazugságkampányt indított Magyarországgal és a kárpátaljai magyarokkal szemben". Ukrajna ugyanis azt híreszteli, hogy a kárpátaljai magyarok nem mentek el egy olyan egyeztetésre az ukrán kormánnyal Kijevbe, ahol a már elfogadott ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos konzultációra került volna sor a Velencei Bizottság előírásainak megfelelően - magyarázta.
Közölte: ezzel szemben a valóság az, hogy az ukrán kormány egy olyan új törvényről akart volna egyeztetni a kárpátaljai magyarokkal, amely a már elfogadott oktatási törvényre alapult volna. Tehát nem az oktatási törvénnyel kapcsolatos konzultációra hívták őket, és ha a kárpátaljai magyarok elmentek volna erre a találkozóra, akkor azzal "gyakorlatilag jóváhagyták volna azt az oktatási törvényt", amely súlyosan sérti a nemzetközi jogszabályokat, a kárpátaljai magyarok jogait, és amelynek a módosítására hívta fel az Európai Unió és a Velencei Bizottság Ukrajnát - mutatott rá.
A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország felszólítja Ukrajnát, hogy "a nemzetközi hazugságkampány helyett függessze fel az oktatási törvény végrehajtását", amíg a kárpátaljai magyarokkal meg nem állapodik az összes részletkérdésről. Ukrajnának végre meg kell kezdenie az egyeztetést a kárpátaljai magyarokkal - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Úgy vélte, ezt a "hazugságkampányt" azért indította Ukrajna, hogy elfedje: "fittyet hánynak a Velencei Bizottság döntésére". Sőt, megkezdték az oktatási törvény végrehajtását, hiszen arról értesítették a kárpátaljai magyar iskolákat, hogy szeptembertől a világirodalom oktatását már ukrán nyelven kívánják megkezdeni - fűzte hozzá.
A Petro Porosenko elnök által 2017. szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része - amely 2020 szeptemberétől lépne hatályba - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.
Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága tavaly december 8-án tette közzé állásfoglalását az ukrán törvényről. A testület úgy foglalt állást: legitim Ukrajnának az a törekvése, hogy polgárainak az államnyelven, az ukránon történő folyékony beszéd elősegítésével kezelni akarja az egyenlőtlenségeket, de indokoltak a jogszabálynak a kisebbségi nyelveken való oktatás korlátozásával kapcsolatos rendelkezései által kiváltott erőteljes ukrajnai és nemzetközi bírálatok.