Törökország továbbra is a magyar külpolitikai és külgazdasági stratégia fókuszában van, Magyarország és az Európai Unió fontos partnere - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar-török gazdasági vegyesbizottság ülését követő sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten. A török küldöttséget Mehmet Müezzinolu török egészségügyi miniszter vezette.
A külgazdasági miniszter véleménye szerint a gazdasági vegyesbizottság jó keretet biztosít a politikai típusú kihívások kezelésére a kétoldalú gazdasági együttműködés továbbfejlesztése mellett. Hozzátette: azért volt szükség a vegyesbizottság ülésének összehívására, mert szerették volna elkerülni, hogy az európai válságok nyomán előállt helyzet negatív hatással legyen a kétoldalú gazdasági együttműködésre.
Kiemelte továbbá, hogy Magyarország Törökország mellett áll a terrorszervezetek elleni küzdelemben. „Magyarország az egyike annak a 23 országnak a világban, amely katonákat küld az iszlám állam elleni harcba, és Magyarország azon országok közé tartoznak, amelyek nem alkalmaznak kettős mércét a terrorszervezetekkel szemben” - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Az Európát és Európa környezetét sújtó válságok a magyar-török együttműködést is jelentős kihívások elé állítják - emelte ki a miniszter. Ismertette, megállapodtak abban, nem engedik, hogy a nemzetközi turbulenciák elvágják a stratégiai együttműködés szálait, a kihívásokat kezelni fogják, és „nincs az az európai válság, ami ki tudná kezdeni a kétoldalú együttműködést”.
A miniszter rámutatott: a két tárgyaló delegáció több intézkedésben is megállapodott annak érdekében, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom visszaesése megálljon. Kiemelte: a magyar Eximbank 212 millió dolláros hitelkeretet nyitott a magyar-török vállalatok közötti együttműködés finanszírozására, az együttműködés "zászlóshajójaként" a vízgazálkodási együttműködés keretében a Fővárosi Vízművek megállapodást kötött az ankarai és az isztambuli vízművekkel, így a magyar technológiai export növekedni fog.
Eddig Magyarország volt az első csemegekukorica exportőr Törökország irányába, a török vámintézkedések azonban ebben az ügyben egy kis nehézséget okoztak, ezért Magyarország kérte azok felülvizsgálatát. Tavaly még Magyarország volt a második legjelentősebb szarvasmarha szállító Törökországba, 46,5 millió dollárért szállított szarvasmarhát a török félnek, azóta azonban a „kéknyelv vírus” miatt az export megszakadt.
Szijjártó Péter hozzátette: a török földművelésügyi minisztérium delegációja most van Magyarországon, és remélte, hogy a magyar szarvasmarha export újraindulhat Törökországba.
A külgazdasági és külügyminiszter közölte: megállapodtak abban is, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom fokozásához szükséges logisztikai hátteret biztosítani fogják és ennek megfelelően a közúti fuvarozási engedélyek számának felülvizsgálatának haladéktalanul megkezdik. Kiemelte: célegyenesbe ért a tárgyalás a Sopron és Isztambul közlekedő kamionszállító vonat megindításáról és Magyarország 150 ösztöndíjas helyet biztosít török hallgatóknak a magyar egyetemeken.
A harmadik piacokon a magyar és a török vállalatok az eddiginél szorosabban fognak együttműködni. A nyáron közös orvosi delegációt küldenek Afrikába, az energetikai területen zajlik a magyar villamosművek török piaci jelenlétének előkészülete, a Mol és a török állami olajvállalat stratégiai együttműködése, a nukleáris ipari együttműködésben pedig a török nukleáris szakemberek magyarországi képzése.
Szijjártó Péter elmondta azt is, a két ország közötti kereskedelmi forgalom nagyjából 2,7 milliárd dollárt ért el tavaly, ebből a magyar export nagyjából 2 milliárdot tett ki és mintegy 700 millió dollár volt a magyar import Törökországból. A kétoldalú kereskedelmi forgalmat a két ország 5 milliárd dollárra akarja emelni - mondta a miniszter.