A több mint ezer esztendős magyar állam Európa egyik legrégebb óta létező állama, ezért jár neki a tisztelet. Jó ha erre időről-időre emlékeztetjük magunkat és a "minket megleckéztetni akarókat" - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden Egerben, a Szent István király emlékére rendezett városi díszünnepségen.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: az elmúlt több mint ezer év megmutatta, hogy Magyarország és Európa csak akkor tud megmaradni, ha megőrzi "önmagát", biztonságát, szabadságát, identitását és keresztény kultúráját. Hozzátette: a jövőre való célkitűzés nem lehet kevesebb annál, mint megőrizni Európát európainak, Magyarországot magyarnak.
A magyar történelem azt mutatja, hogy lehettek bármilyen erősek is a megszállók, az "elnyomó ideológiák", lehettek bármilyen túlerőben is a diktatúrák helytartói, a magyarok mindig kiálltak a szabadságukért és meg is védték azt - mondta. "Mi magyarok még mindig itt vagyunk Európa szívében, itt vagyunk egy ereje teljében lévő nemzetként, itt vagyunk az európai szabadság és az európai értékek védelmezőjeként"- fogalmazott a miniszter. Szijjártó Péter azt mondta: Szent István a legnagyobb dolgot tette meg, amit egy uralkodó megtehet népéért: megvédte Magyarország függetlenségét egy olyan korban, amikor magától értetődő lett volna a behódolás, az önfeladás. Az akkori Európában is a nagyhatalmak "diktálták a tempót", akkor is "paktumok köttettek", népek szűntek meg és olvadtak be mindörökre más népekbe - mondta a külügyminiszter. Szent István király azonban - óriási hittel a magyarokban - letette az önálló, keresztény magyar állam alapjait, amelyet erős törvényekkel és határvédelemmel, a magyar állam szuverenitásával erősített meg - mondta, hozzátéve: ma pedig újra a Szent István-i örökséget és értékeket támadják.
A "részben látható, részben a sötétben bujkáló pénzügyi és politikai hatalmak" akarják azt, hogy Európa szabaduljon meg a keresztény európai identitástól, és az európai nemzetek feledkezzenek meg, hagyják maguk mögött a nemzeti identitásukat - fogalmazott a miniszter. Mindez nem értelmezhető másként, mint a "szabadságunkkal szembeni támadásként"- hangsúlyozta Szijjártó Péter. Hogyan lehetne szabadnak nevezni azt az országot, amelyet arra kényszerítenek, hogy adja fel nemzeti identitását, vallását, kulturális értékeit, történelmi örökségét vagy amelytől el akarják venni azt a jogot, hogy maga döntsön jövőjéről, arról, hogy " kiket enged be, kikkel akar együtt élni, kikkel nem?"- tette fel a kérdést a politikus. A magyarok "szabadságharcosok", meg fogják védeni a szabadságukat, meg fogják őrizni Magyarországot magyarnak - jelentette ki. "Megvédjük a határainkat, a templomainkat, a hitünket, a kultúránkat" - mondta, kiemelve: "itt egészen biztosan nem fognak olyan döntések születni, hogy a kereszténység jelképeit távolítsák el a közterületekről".
A kereszténységért, a magyar államért folyamatosan küzdeni kell - mondta, hozzátéve: a jó döntések mindig akkor születtek meg, amikor a magyarság a Szent István-i utat választotta. Egészen biztosan jó döntés az erős, európai, keresztény, szuverén és szabad Magyarország útjának választása - mondta, hozzátéve: erre kötöttek szövetséget kilenc évvel ezelőtt, és ezt a szövetséget folyamatosan, lépésről lépésre, napról napra, választásról választásra megerősítették. Szijjártó Péter azt kívánta a magyar nemzetnek, hogy ezt a szövetséget a következő években is "tovább erősítsük, ezáltal tovább tudjuk erősíteni a szabad, Szent István-i utat járó, erős Magyarországot".
Habis László, Eger polgármestere beszédében kiemelte: a vár nemzeti emlékhely, a kormányzat elkötelezett amellett, hogy rekonstruálják, régi fényében mutatassák meg a jövő generációknak. Mint mondta, büszkék arra, hogy Eger évszázadokon át "Felső-Magyarország" szellemi központja, egyházi, kulturális, oktatási centruma volt. Közölte: Egerben ma is történelmi időket élnek, hiszen jelentős fejlesztések valósulnak meg a városban. Az ünnepséget követően Szijjártó Péter és Habis László elismeréseket adott át: a város díszpolgári címét idén Csányi Barna testnevelőedző kapta.