A magyar élelmiszergazdaság az idén az első hét hónapban 10 százalékkal növelte termelési értékét, meghaladva ezzel a 2000 milliárd forintot, vagyis kifejezetten versenyképes - jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Zalaegerszegen.
A külgazdasági és külügyminiszter a sütőipari Zrt. 4 milliárd forintból megvalósított új üzemének átadásán beszélt arról, hogy a magyar élelmiszeripar 145 ezer embert foglalkoztat, és összességében tavaly is 7 százalékkal növelte teljesítményét. A csomagolt, fagyaszott pékárut és cukrásztermékeket előállító új zalaegerszegi üzem 4 milliárdos beruházásához a magyar kormány 836 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott, a cég pedig 150 új munkahely megteremtését vállalta - jelezte Szijjártó Péter. A miniszter kifejtette: a negyedik modern kori ipari forradalmon megy keresztül a világgazdaság, s a magyar gazdaság is a "dimenzióváltás állapotában van", amikor az egyszerű termelésből a legmodernebb technológiát felhasználó gazdaság megvalósítása felé tart. "Rendkívüli megújuláson ment keresztül a magyar gazdaság, amelynek nyomán néhány lépésre vagyunk a teljes foglakoztatástól", miközben az Európai Unióban itt a legmagasabb a gazdasági növekedés, meghaladja az 5 százalékot - mondta.
Hozzátette, a munkát terhelő alacsony adókra építő gazdaságpolitikának is köszönhetően lehet 6 év alatt folyamatosan gazdasági növekedést produkálni, és ezzel párhuzamosan az eladósodottság is folyamatosan csökkent. A lakosságszám tekintetében a világon a 92., exportban a pedig a 34. helyen álló Magyarország egyike azon 35 országnak, amelyik éves szinten 100 milliárd euró felett tud exportálni - közölte, és elmondta: ma már hozzáadunk az európai teljesítményhez, sőt a közép-európai térség egyre inkább a motorjává válik Európának. Németországnak például 74 százalékkal nagyobb az áruforgalma a visegrádi négyekkel, mint a meghatározónak tekintett francia-német kapcsolatban - fűzte hozzá Szijjártó Péter.
A zalai gazdasági adatokra kitérve azt mondta: 2010-ben még 12,6 százalék volt a munkanélküliség, ami mára 2,5 százalékra csökkent. Az idei első negyedévben 13 milliárd forintnyi beruházás valósult meg a megyében, 13 százalékkal több a tavalyi első három hónapinál. A féléves adat már 41 százalékos növekedést mutat, ami messze meghaladja az országos átlag 26 százalékot, s eközben 7 nagyobb beruházási szándékról folynak tárgyalások - mondta. Kitért arra is, hogy a magyar gazdaság gerincét adó autóipar egyik legjelentősebb beruházása a Zalaegerszegen épülő tesztpálya, ahol egymásnak adják a kilincset a nagy nemzetközi autógyártók, itt készült el az első, kormányzati támogatással megvalósított modern munkáshotel, jövő nyárra pedig átadják az M76-os gyorsforgalmi út első ütemét.
Balaicz Zoltán polgármester felidézte, hogy a közgyűlés 2014-es indulása óta a gazdaságfejlesztésre koncentrálnak, így 5 év alatt 4000 új munkahely jött létre a városban. A megvalósult vagy épülő beruházások között említette a 600 millió forintból épített munkáshotelt, a hasonló összegből készülő duális szakképző központot, a napokon belül avatandó innovációs és tudásközpontot, a bővülő inkubátorházat, és a járműipari tesztpályát. Megjegyezte, hogy a Zalaco a megye és a város egyik "márkajelzése" is, ami messzire viszi Zala és Zalaegerszeg hírnevét.
Berta László, a Zalaco vezérigazgatója egyebek közt arról beszélt, hogy az elmúlt 20 évben 500 cukrászt és péket képeztek tanműhelyeikben, ahol gyakorlati képzést is biztosítanak, 40 csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak, és 5 hallgatóval idén is részt vesznek az egyetemi duális képzésben. A cégcsoport 2007-ben kezdte el kiépíteni kiskereskedelmi hálózatát, Zala, Vas, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében. Az új üzemcsarnokban az idei 40 milliós termelés után a jövőben évi 100 millió pogácsát is képesek lesznek előállítani, ami kiterjedtebb exportot tesz lehetővé. Jelenleg is szállítanak pogácsát Horvátországba és Szerbiába, később pedig Szlovéniába és Ausztriába is, mint "igazi monarchiabeli terméket" - ismertette a vezérigazgató.