Az ENSZ egyik legfontosabb feladata az emberi jogok védelme, az egyik legfontosabb intézménye az Emberi Jogi Tanács (EJT), de nagyon fontos, hogy egyik ország se használhassa egy másikkal szemben a nyomásgyakorlás eszközéül az emberi jogokat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tanács 34. ülésszakán kedden Genfben elmondott felszólalásában.
Nagyon fontos, hogy egyik országot se lehessen az emberi jogokra hivatkozva túszul ejteni, amikor pusztán államközi vitákról van szó - mondta a miniszter.
Úgy vélte, hogy továbbra is él a világban az emberi jogok túlpolitizálása, de ez mindenképpen aláássa az emberi jogokért folyó küzdelem hitelességét. Leszögezte: az EJT új tagjaként Magyarország minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a testület elkerüljön olyan helyzeteket, amikor a különböző országokról szóló beszámolókat olyan bürokraták írják meg, akik soha nem jártak az adott országban.
"Mindent megteszünk azért, hogy ezek a jelentések kiegyensúlyozottak legyenek, az adott országgal konzultálva készüljenek el, és igazságosan közelítsék meg az abban az országban tapasztalható állapotokat" - jelentette ki.
Magyarország mindent megtesz azért is, hogy az EJT elkerüljön olyan helyzeteket, amikor "úgynevezett civilszervezetek - nyilvánvalóan valamilyen politikai érdekeket képviselve - diktáljanak teljesen kiegyensúlyozatlan, elfogult jelentéseket egyes országokról anélkül, hogy meghallgatnák annak az országnak a számottevő szereplőit" - tette hozzá.
Szijjártó Péter felszólalásban három fő témakört érintett emberi jogi szempontból. Nagyon veszélyes tendenciának nevezte, hogy növekszik a kereszténygyűlölet a világban. Ismét megemlítette azt a statisztikai adatot, miszerint a vallási hitéért megölt minden öt emberből négy keresztény a világban.
"A világ sok táján szörnyű bűncselekményeket követnek el keresztény közösségek ellen. Több tíz- vagy százezer embert űznek el otthonukból, és vannak olyan keresztény közösségek, amelyeket teljesen meg is semmisítenek. Ezek közül jól ismertek az Iszlám Állam dzsihadista szervezet rémtettei, de nyomon követjük, hogy milyen más veszélyeknek vannak kitéve a közel-keleti és a tágabb térségben élő keresztény közösségek" - mondta.
Valamilyen okból a világ, különösen a nyugati világ a kereszténygyűlölet kérdését nagyon képmutatóan közelíti meg. Ez egy olyan hamis kontextust alakít ki, mintha a kereszténygyűlölet volna a legenyhébb a hátrányos megkülönböztetés különböző formái közül. "Ez számunkra teljesen elfogadhatatlan. Ha megnézzük a nemzetközi szervezetek erre vonatkozó nyilatkozatait, akkor alig találjuk meg bennük azt, hogy a keresztény közösségek védelmét fent kell tartani. Általában csak arról beszélünk, hogy meg kell védeni a különböző vallási közösségeket, de arról nem, hogy a keresztényeket. Ezt a megközelítést meg kell változtatni. Komolyan kell venni a keresztény közösségek védelmét az egész világon" - mondta.
Ezekből kifolyólag Magyarország két dolgot javasol: először is fel kell szólítani a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), hogy ne hagyjon büntetlenül egyetlen olyan bűncselekményt sem, amelyet keresztények ellen követnek el bárhol a világon. Véget kell vetni a kettős mérce alkalmazásának. Másodszor: a nemzetközi közösségnek biztosítania kell a közel-keleti keresztény közösségek jogát arra, hogy visszatérjenek otthonukba, amint véget ér ott a konfliktus, amely elől elmenekültek, és a területet teljesen felszabadítják.
"Az a szomorú tapasztalatunk, hogy az elűzött keresztény közösségek nem tudnak visszatérni otthonukba, és biztonsági okokból nem is hagyják ezt nekik még akkor sem, ha hazájukat már felszabadították. Ezért azt javasoljuk, hogy ezekben a térségekben alakítsanak ki adminisztratív zónákat, ahol garantált e közösségek számára a biztonság és a szabadság. A legésszerűbb az volna, ha ezeket a zónákat erős ENSZ-jelenléttel védenék" - vélte Szijjártó Péter.
A második fő témakör, amelyet a miniszter érintett, az illegális migránsok tömeges vándorlása. A világ előtt ma sok súlyos megoldandó feladat áll, de az egyik legsúlyosabb vitathatatlanul a migránsválság - mondta. Sajnos, ezen a téren is van egy képmutató megközelítés, amely nem segít a probléma megoldásában, sőt csak súlyosbítja azt. Itt őszinteségre és nyíltságra van szükség, és csak a nemzetközi jog megengedte megoldásokat szabad alkalmazni. A nemzetközi jog azt mondja, hogy alapvető jog a biztonságos élethez való jog, de olyan nincs a nemzetközi jogban, hogy bárki kiválaszthat magának egy biztonságos országot, és oda több országon illegálisan átutazva juthat el.
"Tehát ahelyett, hogy arra biztatjuk az embereket: az életüket kockáztatva tegyenek meg több ezer kilométert, arra kell koncentrálnunk, hogy elvigyük a segítséget tartózkodási helyük közvetlen közelébe, azokba az országokba, ahol már biztonságban vannak. Így lehetővé válna számukra az is, hogy a konfliktus megszűnése után gyorsan vissza tudjanak térni hazájukba. Ha a nemzetközi közösség továbbra is arra bátorítja az embereket, hogy messze elvándoroljanak otthonuktól, akkor azzal csak az embercsempész-hálózatokat élteti tovább" - szögezte le a miniszter.
A harmadik fő témakör a nemzeti kisebbségek védelme. "Láthattuk, hogy a nemzeti közösségek nem megfelelő védelme sok esetben súlyos két- vagy többoldalú konfliktusban végződött. Pedig a nemzeti kisebbségekre inkább mint a népek, országok, kultúrák közötti hídra kellene tekinteni. Ezért az EJT-nek kellene megoldásokat nyújtania a tagállamoknak arra, hogy hogyan védjék nemzeti kisebbségeiket, és figyelemmel kísérni jogaik érvényesülését" - mondta Szijjártó Péter.