A kötelező betelepítési kvóta megváltoztatná Európa társadalmi, kulturális, etnikai és vallási mintázatát, ilyen súlyú kérdésről nem lehet az emberek megkérdezése nélkül dönteni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az MTI-vel.
A tárcavezető arra reagált, hogy Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke interjút adott az Ostthüringer Zeitungnak, amelyben Magyarországot tette felelőssé az EU-Törökország csúcstalálkozó sikertelenségéért. Az EP elnöke azt mondta: húsz éve harcol az EU külső határainak jobb védelméért, de szinte semmi sem történik ez ügyben. Hasonlóan nehéz dolog a megállapodást a menekültek igazságos elosztásáról a gyakorlatba átültetni, mert néhány ország elzárkózik a befogadástól. Magyarországnak csak 1294 menekültet kellene felvennie, de Orbán Viktor miniszterelnök "népszavazást tart róla és azt mondja, hogy ez egy német probléma" - fogalmazott. Hozzátette: amíg ilyen vitánk van, és az Európai Tanácsban csak egyhangúlag lehet dönteni, "nehezemre esik, hogy optimistább legyek".
Szijjártó Péter mindezzel kapcsolatban kifejtette: Martin Schulznak "a külső határok megvédésével kapcsolatos elszántságát az elmúlt egy évben nem nagyon tapasztaltuk, sőt az Európai Parlament elnöke nagyon hevesen bírálta Magyarországot, amiért megvédtük a határunkat", amely a schengeni zóna külső határa is egyben.
Magyarország a kötelező betelepítési kvótát továbbra is elfogadhatatlannak tartja, és elutasítja - emlékeztetett. Kiemelte: a kötelező betelepítési kvóta értelmetlen, végrehajthatatlan, növeli a terrorveszélyt és csökkenti a közbiztonságot, ezért Magyarország a kvótáról szóló döntést megtámadta az Európai Bíróságon, a kvótával kapcsolatos jövőbeni döntésekről pedig népszavazást kezdeményezünk.
A külügyminiszter hangsúlyozta: a magyar embereknek joguk van eldönteni, hogy kikkel akarnak együtt élni. A kvóta megváltoztatná Európa társadalmi, kulturális, etnikai és vallási mintázatát, ilyen súlyú kérdésről nem lehet az emberek megkérdezése nélkül dönteni - közölte.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy jelenleg Európa környékén 30-35 millió ember válhat potenciálisan illegális gazdasági bevándorlóvá, tehát megjósolhatatlan, hogy hány embert kellene befogadni. Az ilyen kezdeményezések nem a válság megoldását szolgálják. Ezeknek az embereknek a válságrégiókban kell segíteni, nem Európába kell áthozni őket - tette hozzá a tárcavezető közleményében.