A NATO-val szembeni kihívások szempontjából jó döntések születtek a szeptemberi eleji walesi NATO-csúcson, ám azokat megfelelően végre is kell hajtani - hangsúlyozta magyar újságíróknak nyilatkozva Brüsszelben a NATO tagállamok külügyminisztereinek tanácskozásán résztvevő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
"Magyarország ebből a szempontból büszke lehet magára, hiszen már számos olyan intézkedést hoztunk, amelyek nyomán a készenléti akcióterv gyors végrehajtásához a magunk részről hozzá tudunk járulni" - nyomatékosította Szijjártó Péter.
A tárcavezető kitért arra, hogy litván kollégája külön köszönetet mondott azért, hogy Magyarország 140 fős lövészszázadot küldött a balti országban tartott gyakorlatra, valamint említést tett arról is, hogy jövőre Magyarország is részt vesz majd a balti országok légterének ellenőrzésében.
A miniszter arra is kitért, hogy jövőre Magyarország is részt vesz az észak-atlanti szövetségnek az elmúlt éveket tekintve a legnagyobb hadgyakorlatán, megduplázta katonái létszámát a koszovói nemzetközi misszióban, az akcióterv megfelelő logisztikai hátterének biztosítása érdekében bővíti a pápai légibázist, valamint a korábbi ígéreteknek megfelelően 2016 és 2022 között a bruttó hazai termék 0,8 százalékáról 1,4 százalékra emeli védelmi kiadásait.
Magyarország elkötelezett a NATO-bővítés felgyorsítása mellett - jelentette ki továbbá Szijjártó Péter, aki úgy vélte, hogy a NATO annál megfelelőbb válaszokat tud adni a kihívásokra, minél inkább szavatolja az euroatlanti integráció perspektíváját azon országok számára, amelyek támogatják a szövetség erőfeszítéseit és osztják a tagállamok közös értékeit.
"Továbbra is azon az állásponton vagyunk, hogy Montenegró, Grúzia és Macedónia euroatlanti integrációját jelentős mértékben fel kell gyorsítani, és mi ebben mindig is partnerek leszünk" - húzta alá a miniszter.
Szijjártó az ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszélésekről elmondta: személyesen is biztosította kijevi kollégáját, hogy Magyarország elkötelezett Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett. Szijjártó Péter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ukrajnának gyorsan végre kell hajtania a szükséges reformokat, s mint fogalmazott: "abszolút érdekünk", hogy Ukrajna politikailag és gazdaságilag is fenntartható, erős szomszéd legyen. A politikus kiemelte ugyanakkor, hogy Ukrajnának figyelmet kell fordítania az ország decentralizációjára és a kisebbségi jogok tiszteletben tartására. A tárcavezető emlékeztetett, hogy Magyarország egészségügyi és képzési támogatást nyújt Ukrajnának, valamint 100 ezer euróval járul hozzá ahhoz a NATO-alaphoz, amelynek célja az ukrán kibervédelem javítása.
Szijjártó Péter említést tett arról is, hogy a nap folyamán a külügyminiszterek formálisan is döntenek arról, hogy elindulhat január 1-jén az új nemzetközi misszió Afganisztánban. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a jelenlegi misszióhoz, az ISAF-hez a csúcsidőszakban Magyarország 600 katonával járult hozzá, az új misszióba pedig 10 fős kontingenst küld majd, ami szükség esetén 130-ra bővíthető.
A tárcavezető az Iszlám Állam jelentette fenyegetéssel összefüggésben a keresztény közösségek védelmének szükségességét emelte ki, s közölte azt is, hogy ezt a kérdést Magyarország folyamatosan napirenden tartja.
"Nem engedünk abból, hogy a keresztény közösségek elleni támadások szervezőinek, vezetőinek, résztvevőinek elszámoltathatónak kell lenniük" - közölte a külgazdasági és külügyminiszter.