Maros Sefcoviccsal, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökével és Johannes Hahnnal, a testület szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős tagjával tárgyalt kedden Brüsszelben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Hahnnal alapvetően az ukrán válságról és a nyugat-balkáni bővítés kérdéseiről egyeztettek. Szijjártó Péter elmondta: Magyarország alapvető érdeke, hogy Ukrajna gazdaságilag stabil legyen, ezért Magyarország támogatja, hogy az Európai Unió pénzügyileg is segítsen Kijevnek, ugyanakkor az ukrajnai strukturális reformok szükségességét sem mulasztotta el kiemelni.
"Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy strukturális reformok végrehajtása nélkül bármennyi hitelt odaadhat bárki Ukrajnának, Ukrajna nem tud erős és stabil ország lenni" - nyomatékosította Szijjártó. A miniszter arra is kitért, hogy Ukrajna stabilitása gazdasági érdek is egyben, úgy Magyarország, mint az egész Európai Unió számára. Szijjártó említést tett arról, hogy az Ukrajnába irányuló export 2014 első 10 hónapjában Magyarországról 13 százalékkal, az unióból pedig 28 százalékkal esett vissza.
A bővítést illetően a magyar tárcavezető arról beszélt, hogy Magyarország támogatja a bővítést, s azt, hogy a nyugat-balkáni országok minél gyorsabban haladhassanak az európai integráció útján. Mint fogalmazott: Szerbia és Macedónia esetében értékelni kell az előrehaladást. Szijjártó elmondta: csalódottságának adott hangot, hogy Macedónia 2005 óta képtelen megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat.
A Maros Sefcoviccsal folytatott megbeszélésen a magyar miniszter tudatta, hogy a Déli Áramlat kiesése komoly probléma a térségnek, és ezért Magyarország azt szeretné, hogy a bizottság tegye világossá, vajon milyen, az energiabiztonságot javító projekteket tud támogatni.
Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy Sefcovic február 9-én Szófiában találkozik a déli gázfolyosó és a Déli Áramlat kiesése által érintett országokkal, s képviselőiket arra kérte, hogy azoknak a projekteknek a listájával érkezzenek, amelyeket fontosnak tartanak ebből a szempontból. A miniszter azt is elmondta, hogy hamarosan Ankarába utazik, ahol arról is tárgyal majd, hogyan képzeli el Törökország a maga szerepét Közép- és Dél-Európa energiaellátásában.
Szijjártó Péter szerint az EU versenyképességének javításához arra van szükség, hogy az energiaforrások versenyezzenek azért, vajon kitől vásároljon Európa energiahordozókat, és ezért egyetlen forrást sem szabad kizárni, mert ez garantálja az ellátás biztonságát és az árak leszorítását. "Közép-Európa energiabiztonsága európai kérdés és éppen ezért európai felelősség is" - húzta alá a miniszter.
Szijjártó Péter arra is kitért: Magyarország készen áll, hogy részt vegyen ezekben a projektekben, a magyar infrastruktúra, a gáztározó-kapacitások és az összekapcsolási pontok elkészültek, ugyanakkor Románia és Horvátország továbbra is adós azzal, hogy megfordíthatóvá tegye a gázszállítás irányát. "Nekünk minden olyan megoldás jó, amely akár a források, akár az útvonalak diverzifikációját jelenti" - hangoztatta Szijjártó Péter.