Magyarország azt szorgalmazza, hogy decemberben minden olyan uniós csatlakozási fejezet nyíljon meg Szerbiával, amelyre Belgrád technikailag készen áll - hangsúlyozta Szijjártó Péter a szerb fővárosban.
A külgazdasági és külügyminiszter, miután megbeszélést folytatott Jadranka Joksimovic európai integrációért felelős szerb miniszterrel, elmondta: a szerb integrációs miniszter tájékoztatta arról, hogy a belgrádi kormány hét fejezet megnyitására áll készen, és Budapest azt szorgalmazza, hogy a decemberi kormányközi konferencián mind a hét nyíljon meg. Ez azt jelentené - folytatta a tárcavezető -, hogy az év végére 21 fejezet nyílna meg Szerbiával, és mivel az osztrák uniós elnökséget román elnökség követi - Románia pedig bővítéspárti ország -, Budapest azt reméli, hogy a következő fél évben a fennmaradó 14 fejezet meg tud nyílni. Reményét fejezte ki, hogy a román elnökség visszatér ahhoz a gyakorlathoz, hogy félévente nem egy, hanem két csatlakozási fordulót rendez.
Megerősítette, hogy Szerbia továbbra is számíthat Magyarország támogatására az európai integrációs folyamatban. Mint mondta: erre Magyarországnak gazdasági, biztonsági és szimpátiabeli oka is van.
A gazdasági ok az, hogy a nyugat-balkáni térség gazdasági növekedési üteme meghaladja az Európai Unió növekedési ütemét, és az európai versenyképesség növeléséhez szükség van a gyorsan növekedő térségek integrációjára.
A támogatás mögött biztonsági ok is áll - szögezte le Szijjártó Péter. Magyarország Szerbiát a nyugat-balkáni térség stabilitása szempontjából kulcsszereplőnek tartja. "A stabil és gyorsan fejlődő Szerbia stabil és gyorsan fejlődő Nyugat-Balkánt jelent" - húzta alá. Hozzátette: "most, amikor a migrációs útvonalak újra aktivizálódnak, nagyon fontos, hogy ebben a térségben stabilitás legyen". Emlékeztetett arra, hogy milyen helyzet alakult ki a migránsok miatt a boszniai-horvát határon a napokban, valamint arra, hogy sok millió ember van olyan helyzetben a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, hogy bármikor elindulhat Európa felé.
A támogatás szimpátiabeli oka az, hogy Szerbia biztosítja a legszélesebb körű jogokat a térségben kisebbségben élő magyaroknak. Szijjártó Péter kifejezte Magyarország nagyrabecsülését Szerbiának a kisebbségeket érintő törvények legutóbbi módosításai miatt, amelyek nyomán a kisebbségi jogok újra kiszélesedtek. "Örömünkre szolgált, hogy ezen jogszabályok előkészítésébe bevonták a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek képviselőit is" - tette hozzá.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy mivel Magyarország a Nyugat-Balkán stabilitásában érdekelt, ezért "szurkol" a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd sikerének, és reméli, hogy a dialógus eredménye kölcsönösen előnyös lesz, és kölcsönös megállapodáson nyugszik majd.
A tárcavezető végül felhívta a figyelmet arra, hogy csütörtökön kötöttek egy megállapodást is: a szerb integrációs tárgyalócsapatban dolgozó magyar szakértő mandátumát még egy évvel meghosszabbították, így 2019-ben is segíti magyar szakértő a szerb tárgyalócsoport munkáját.
Jadranka Joksimovic európai uniós integrációért felelős szerb miniszter a közös sajtótájékoztatón örömét fejezte ki, hogy Magyarország mindig a fejezetnyitások mellett állt ki, és a magyar-szerb kommunikáció mindig is őszinte és következetes volt. Reményét fejezte ki, hogy egyre jobbak lesznek a kapcsolatok, és egyre több területen tud majd együttműködni a két ország.
Hozzátette: Belgrád azt várja, hogy az osztrák uniós elnökség végéig minél több fejezetet meg tud nyitni, valóban hét fejezet áll készen technikailag, de Belgrád szerint reálisan három vagy négy fejezet megnyitására lehet számítani decemberben.