Magyarország szorgalmazza a nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozási folyamatának határozott felgyorsítását - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a lengyel fővárosban, a Warsaw Security Forum nevű nemzetközi biztonságpolitikai konferencia egyik pódiumbeszélgetésén.
Magyarország a Nyugat-Balkán közvetlen szomszédságában fekszik. "Nagyon jól tudjuk, mi a különbség aközött, ha béke, stabilitás és növekedés áll fenn a térségben, illetve ha ez a három pozitív jelenség nem észlelhető" - szögezte le Szijjártó a Nyugat-Balkán uniós integrációjáról szóló panelben.
A Nyugat-Balkánon továbbra is fennállnak bizonyos történelmi feszültségek - jelentette ki a miniszter. "Ezeket viszont a leginkább csak nagyon újszerű módszerekkel lehet orvosolni, például az integráció új formáival" - fűzte hozzá. Kifogásolta, hogy az Európai Bizottság legutóbbi dokumentumai csak 2025-re teszik Szerbia EU-csatlakozásának legkorábbi lehetséges időpontját. "Szerbia és Montenegró esetében miért nem nyitjuk meg az összes tárgyalási fejezetet, illetve fennáll-e bármilyen jogos ok arra, hogy nem haladtunk eddig előre Albánia csatlakozási tárgyalásaival?" - vetette fel a tárcavezető.
"Folyton Oroszországra és más, az európai integrációt zavaró tényezőkre panaszkodunk (...), és nem tesszük fel a kérdést: a kifogások felsorolása helyett nem arra volna inkább szükség, hogy az Európai Bizottság pozitív visszajelzésekkel támogassa a csatlakozni szándékozó kormányokat?" - jelentette ki Szijjártó Péter. A miniszter szorgalmazta, hogy a kívánt előrehaladás érdekében - kifogások sorolása helyett - az Európai Bizottság "pozitív visszajelzésekkel" támogassa a csatlakozásra törekvő kormányokat.
Az EU bővítése a Nyugat-Balkán felé Európa biztonságának kérdése - állapította meg Szijjártó. Rámutatott: jövőre (Nagy-Britannia távozásával) az EU történetében először csökken a tagállamok száma, ezért is szükség volna az unió bővítésére, aminek pedig a legjobb módja a Nyugat-Balkán csatlakozása lenne.