A magyar-német kapcsolatok mindig, de különösen a rendszerváltoztatás óta kiválóak, és Magyarország politikai-gazdasági berendezkedése tekintetében számos esetben példaként tekintett Németországra - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) rendezvényén csütörtökön Budapesten.
Kiemelte, a kamara évente elkészíti konjunktúra jelentését, amelyből Magyarország sokat tanul a gazdasági környezet állapotáról, és a magyar gazdaságpolitika fontos iránytűként használja. Hozzátette, hogy a 2010 óta hozott, Magyarország megújítását célzó stratégiai döntéseknél is sokszor támaszkodtunk német példákra.
A külügyminiszter szerint abban is nagy szerepük van az itt befektető német vállalatoknak, hogy a magyar gazdaság az idén tartós növekedési pályára áll, Németország ugyanis a legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, az összes itt lévő működőtőke egynegyedét adja, ami körülbelül 20 milliárd euró. Magyarországon 6000 német vállalat 300 ezer embernek ad munkát.
A külkereskedelmi forgalom 25 százalékát Németországgal bonyolítja le Magyarország, a teljes magyar exportnak 26 százaléka irányul Németországba, és a kivitel az idei az első fél évben 14 százalékkal nőtt - sorolta a miniszter.
A DUIHK konjunktúrajelentéséből kiemelte, hogy a német vállalatok 27 százaléka a tavalyinál több beruházást tervez az idén, 29 százalékuk a létszámot is bővíti, s ezek az arányok a feldolgozóiparban és az exportorientált ágazatokban még magasabbak.
Szijjártó Péter előadásában ismertette a magyar külgazdasági stratégia három fő célkitűzését. E szerint Magyarország azt szeretné elérni, hogy az Európai Unión belül itt legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a nemzetgazdasági teljesítményhez, uniós összevetésben Magyarországon legyen a legmagasabb az export aránya a GDP-hez képest, továbbá közép-európai összevetésben itt legyen a legmagasabb az egy főre jutó közvetlen működőtőke.
A miniszter szólt arról is, hogy a beruházásokhoz szükséges megfelelő munkaerő-utánpótlás érdekében Magyarország az elmúlt években német mintájú szakképzést vezetett be. Ismertette, hogy az új hétéves uniós költségvetési ciklusban a kormány 50 milliárd forintot szán mintegy 7 ezer tanműhely létesítésre. Szintén az új uniós ciklusban a kormány 706 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre és innovációra, összhangban azokkal a stratégiai célkitűzésekkel, hogy Magyarország európai termelési központ legyen, illetve, hogy minél több kutatás-fejlesztési és innovációs potenciált vonzzon.
Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy a kormány folytatja a stratégiai együttműködési megállapodások sorát. Hozzátette, hogy eddig 9 német vállalattal kötöttek ilyet. A rendezvényen együttműködési megállapodást írt alá a DUIHK és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA). A megállapodás a magyar-német gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztését célozza. Egyebek közt a magyarországi német tulajdonú vállalatok termelő és fejlesztő tevékenységének bővítésével, továbbá a magyar beszállítói hányaduk erősítésével.