Magyarország elutasítja, hogy Brüsszel szocialista típusú, utópisztikus gazdasági terveket léptessen életbe az adóharmonizációval és az adósság közösségiesítésével, kiáll ugyanakkor az EU-n belüli szabad verseny és szabad kereskedelem mellett - mondta a külgazdasági és külügyminiszter Budapesten, a Világgazdaság című napilap csütörtöki konferenciáján.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az uniós adóharmonizáció a tagállami adópolitikák egységesítésével a versenyképességet hátráltatná, az adósság közösségiesítése pedig szétterítené azt a terhet, amelyet egyes országok fegyelmezetlen kormányzása okozott. Magyarország nem mások segítségével, hanem rendkívüli erőfeszítésekkel szorította le a 2010 előtt felhalmozott államadósságot, miként az adóterhek csökkentése is a szigorú gazdaságpolitikának köszönhető - tette hozzá.
Az adócsökkentések folytatását a miniszter a következő években is meghatározó feladatnak nevezte. Várakozása szerint a munkára rakódó adók mérséklése után a vállalkozások fizetésemeléseket és technológiai fejlesztéseket finanszírozhatnak. Szorgalmazta egyúttal a kutatáshoz és fejlesztésekhez kapcsolódó adókedvezmények bővítését, a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára pedig új források megnyitását és a bürokrácia további csökkentését. Ezt az is indokolja, hogy a belföldön előállított vállalati GDP-n belül kevéssel ugyan, de 50 százalék alatti a magyar tulajdonú cégek aránya - hangsúlyozta.
Szijjártó Péter szerint a globális gazdaság lassulásával annak lehetséges okaitól függetlenül számolni kell, ám az elmúlt évek során Magyarország gazdaságilag és politikailag egyaránt biztonságos, vonzó befektetési célponttá vált. Üdvözölte, hogy a térség súlya egyre jelentősebb a kontinensen belül, hiszen - mint mondta - az idei adatok alapján az öt legjelentősebb európai GDP-bővülésből négyet közép-európai országok, hármat visegrádi államok értek el, Magyarországgal az élen.
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a kkv-támogatások jelentőségét azzal indokolta, hogy a magyar tulajdonú cégek 99 százaléka ebbe a rétegbe tartozik, a munkavállalók kétharmadát ők foglalkoztatják, termelékenységük és beruházási hajlandóságuk viszont jóval alacsonyabb. A tíznél kisebb létszámú cégeket a bürokrácia is sokkal jobban sújtja, hiszen az adminisztrációs terhük nem kisebb, mint a több száz alkalmazottal dolgozó nagyvállalatoké - hangsúlyozta. Az online megoldások azonban csak átgondoltan, a teljes adórendszerre kidolgozva jelenthetnek egyszerűsítést, pusztán a bevallás és az adatszolgáltatás elektronizálása csak bonyolítja az adózó társaságok működését. Az államtitkár szerint a kkv-k az adórendszeren keresztül nem elsősorban a már működő adónemek módosításával, hanem hozzájuk igazított új adónemek bevezetésével támogathatók a leghatékonyabban. Ösztönzésüket az is indokolja, hogy így a fejlődő kkv-k a beruházásokból is részt vállalhatnak, ezzel pedig a gazdasági növekedés folytatásához nélkülözhetetlen beruházásbővülést is segíthetnek fenntartani - hangsúlyozta Izer Norbert.