Politikai megállapodás született arról, hogy 2017-ben a visegrádi országok három hónapos váltásokban egy-egy század katonát állomásoztatnak majd a Baltikumban a NATO katonai jelenlétet megerősítő intézkedései keretében - mondta el az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A lettországi Jurmalában a visegrádi, a balti és a skandináv országok külügyminisztereinek tanácskozásán részt vevő tárcavezető kitért arra is, hogy ez országonként, így magyar részről is mintegy 150 katona baltikumi állomásoztatását jelenti majd.
"Ezzel az egy éven át tartó katonai jelenléttel a visegrádi országok világosan kifejezik szolidaritásukat a Baltikum országaival" - hangsúlyozta Szijjártó Péter, kitérve arra is, hogy az érintett országok vezérkarai megkezdik a részletek kidolgozását, majd a kérdés a védelmi miniszterek elé kerül, s a nyáron Varsóban tartandó NATO-csúcsig minden kérdést tisztázni kell.
A miniszter ismertette, hogy a visegrádi, balti és skandináv külügyminiszterek megbeszéléseinek napirendjén pénteken a NATO keretein belüli biztonsági együttműködés, az Oroszországgal folytatandó együttműködés, valamint az Európai Unió keleti partnerségi programja szerepelt.
A NATO bővítésével kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta: egyetértés van arról, hogy fenn kell tartani a bővítés perspektíváját, a magyar álláspont mindazonáltal határozottabb a többiekénél. A miniszter kiemelte, hogy szerinte a bővítés a NATO hitelességének szempontjából is kulcsfontosságú.
Ha a NATO nem ad pozitív visszajelzést Grúziának és Macedóniának, akkor Európa a saját fejére hoz bajt - hangsúlyozta Szijjártó Péter, kifejtve, hogy ezek az országok pozitív megerősítés hiányában destabilizálódhatnak, ami helytelen lenne Európa biztonsága szempontjából. A külgazdasági és külügyi tárca vezetője aláhúzta, Magyarország azt is támogatja, hogy az Európai Unió mielőbb adjon vízummentességet a grúz és az ukrán állampolgároknak.
Az Oroszországgal szemben érvényben lévő büntetőintézkedésekkel kapcsolatban a miniszter szerint "szórnak" az álláspontok, a kérdésben azonban szerinte "nagy adag képmutatás van". Szijjártó Péter felidézte, hogy az Északi Áramlat földgázvezeték projektjén a legnagyobb orosz energiavállalat, a Gazprom működik együtt Európa legjelentősebb energiavállalataival, Francois Hollande francia elnök pedig meghívta Párizsba Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
"Őszinte, nyílt és részletes vitára van szükség. Semmiképpen sem támogatjuk a szankciók automatikus, fű alatti meghosszabbítását" - szögezte le Szijjártó Péter.