Idén is egyetlen célja van a magyar külpolitikának: a magyar érdek képviselete - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A tárcavezető kiemelte: minden ügyben a magyar külpolitika kizárólag a magyar érdek alapján hoz döntéseket. A szolgalelkűséget sehol sem jutalmazzák, az hosszú távon az adott ország kárára válik, így ahogy eddig, úgy a magyar külpolitikát idén is "Budapestről, a Bem térről" irányítják, nem máshonnan - tette hozzá.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: az elmúlt időszakban képviselt politika nyomán azon kevesek közé tartozunk,
, így az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Németországgal, Kínával és Törökországgal is.
A külügyminiszter kifejtette: az elkövetkező egy év külpolitikai szempontból biztosan a hidegháború lezárását követő időszak egyik legizgalmasabb éve lesz, amelyet a határozottan patriótább amerikai kormányzat, a lehetséges orosz-amerikai közeledés, az EU-orosz ellentét és a gazdasági szempontból továbbra is expanzióban lévő Kína határoz meg.
Mint mondta, a vitákat korábban is azért vállalták fel, hogy sikerre vigyék a magyar külpolitikát, és
Idén is mindenkinek megadjuk és mindenkitől elvárjuk a tiszteletet - fogalmazott.
Szijjártó Péter az idei év első felének külpolitikai vonatkozású eseményei között említette Vlagyimir Putyin orosz elnök jövő csütörtöki budapesti látogatását, amelyen gazdasági, energetikai és kulturális kérdésekről lesz szó. A hivatalos program már szerdán megkezdődik, ekkor lesz külügyminiszteri megbeszélés is. Csütörtökön a déli órákban érkezik Vlagyimir Putyin, ekkor lesz egy szűk körű találkozó, plenáris megbeszélés, nemzetközi sajtótájékoztató és munkaebéd - mondta. Hozzátette: tökéletes a látogatás időzítése, hiszen így hallhatják az orosz álláspontot az orosz-amerikai közeledés lehetőségéről.
Közölte: májusban Kínába látogat Orbán Viktor miniszterelnök, találkozik a kínai elnökkel és előadást tart az Egy övezet, egy út fórumon. Idén pedig Budapesten rendezik Kína és 16 kelet-közép-európai ország találkozóját - tette hozzá.
Elmondta: lesz magyar-török, magyar-szerb és magyar-szlovén kormánycsúcs is. Sor kerül az izraeli miniszterelnök látogatására. Továbbá első alkalommal ül össze a magyar-iráni gazdasági vegyes bizottság - sorolta. Hozzátette: emellett a Fülöp-szigeteken magyar nagykövetség nyílik.
Megjegyezte: a román külügyminiszter február 27-én Budapestre látogat és előadást tart a nagyköveti értekezleten.
A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a nyáron Magyarország átveszi a visegrádi csoport elnöki tisztét, és elnökségi programjának fő elemei a hiányzó északi-déli irányú összeköttetések kiépítése, az átállás a digitális gazdaságra, az energiabiztonság, valamint a Brexit kapcsán képviselt álláspont összehangolása.
A tárcavezetőt a múlt heti veronai buszbalesettel kapcsolatos fejleményekről is kérdezték. Mint mondta, folyamatos kapcsolatban állnak a kórházzal, ahol ellátják a két válságos állapotú sérültet.
a korábban tervezett bőrátültetési műtétre hétfőn kerülhet sor, és ha minden jól megy, egy hónap múlva kerülhet szállítható állapotba. A másik, koponyaműtéten átesett sérült vizsgálatai enyhe javulást mutatnak, és ha folytatódik ez a tendencia, napirendre kerül, hogy felébresszék-e a mesterséges kómából - közölte. Hozzátette: így a sérült két hét múlva lehet szállítható állapotban.
Szijjártó Péter kitért arra: a holttestek azonosítása lassabban halad a vártnál, a jövő hét végére fejeződhet be, és hivatalos tájékoztatást csak a folyamat végén adnak erről az olasz hatóságok.
A külügyminisztert a Csiszár Jenő milánói főkonzullá való kinevezéséről szóló hírekről is kérdezték. A tárcavezető közölte: a jelenlegi milánói főkonzul nagykövetként folytatja a munkáját. Csiszár Jenő jól beszél olaszul, sokáig a térségben élt, és hozzájárulhat a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez, vészhelyzetben pedig meg tudja állni a helyét - mondta a miniszter.
Szijjártó Péter újságírói érdeklődésre arról is beszélt, Európa komoly lépéskényszerbe került azzal, hogy Donald Trump lett az amerikai elnök, az Egyesült Államok és Oroszország pragmatikus együttműködésbe kezdhet, Nagy-Britannia pedig elhagyja az EU-t. Az uniónak komoly lépéseket kell tennie, hogy ne veszítsen súlyából a világgazdaságban és a világpolitikában - vélekedett.
Kérdésre azt is elmondta: jelenleg 143 magyar katona szolgál Észak-Irakban. Korábban is küldtünk fegyvereket és lőszereket, most 65 gépfegyvert és az azokhoz tartozó lőszerállományt küldjük a honvédség készletéből, az egyeztetések erről még zajlanak - közölte.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.