Németország Magyarország stratégiai szövetségese és barátja, amellyel folyamatosan javítani kell az együttműködést és fenn kell tartani a párbeszédet - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Berlinben a német külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után.
Heiko Maas német tárcavezetővel közösen tartott tájékoztatóján kiemelte: "teljes mértékben egyetértünk Németországgal akkor, amikor arról beszélünk, hogy egy erős, biztonságos és versenyképes Európai Uniót akarunk", amely "belül is engedi és inspirálja a versenyt, és jutalmazza azokat a tagokat, amelyek végrehajtották a strukturális reformokat a versenyképességük érdekében".
A két ország egyetért abban is, hogy "olyan Európai Uniót akarunk, amely meg tudja védeni a határait, és előljár az Európát körülvevő térségek fejlesztésében" - tette hozzá Szijjártó Péter.
Ezt szolgálja az a kedden aláírandó megállapodás is, amely közös, magyar-német vízügyi fejlesztési projektekről szól olyan afrikai és közel-keleti országokban, amelyek sok menekültnek adnak lehetőséget arra, hogy visszatérjenek a hazájukba és emberhez méltó életet élhessenek - mondta a miniszter.
Magyarország Németország nemzetközi aspirációit is támogatja, ezért Németországra szavaz pénteken, amikor a 2019-2020-as ciklusra megválasztják az ENSZ Biztonsági Tanács nem állandó tagjait, és Németországot támogatja akkor is, amikor az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagjait választják meg a 2021-2023-as időszakra.
Szijjártó Péter és Heiko Maas egyaránt hangsúlyozta a kétoldalú gazdasági kapcsolatok jelentőségét. A német diplomácia vezetője kiemelte, hogy Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere, és már 6000 német cég tevékenykedik Magyarországon. Szijjártó Péter hozzátette, hogy ezek a vállalatok 300 ezer embernek adnak munkát, és Németország a legnagyobb befektető is Magyarországon, a beruházások értéke meghaladta a 20 milliárd eurót.
Rámutatott, hogy a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legutóbbi felmérése szerint a Magyarországon tevékenykedő német cégek minden eddiginél elégedettebbek a működési körülményeikkel, és 84 százalékuk most is úgy döntene, hogy Magyarországon ruházna be.
Aláhúzta, hogy a 2014-2018-as kormányzati ciklusban 63 német nagyberuházás érkezett Magyarországra, és ezek 17 ezer munkahelyet teremtettek.
Mint mondta, Magyarország azért is szeretné tovább dinamizálni a kapcsolatokat, hogy ne az EU legyen a vesztese a világgazdaság és a világkereskedelem átalakulásának, a digitális átállásnak, az Egyesült Államok "patrióta" gazdaságpolitikájának, Kína erősödésének.
Ebben kulcsfontosságú Németország és Közép-Európa együttműködése, hiszen "az európai gazdaság és versenyképesség gerincoszlopa a modern német ipar, és a modern német ipar hátországa Közép-Európa".
Heiko Maas kiemelte, hogy erősíteni kell a német-magyar párbeszédet, azért is, mert ritkán volt olyan fontos az EU egységes fellépése, mint most. Az intenzívebb dialógust szolgálja a Német-Magyar Fórum decemberre, Budapestre szervezett találkozója, amely elsősorban a fiatalokra, a 35 év alattiakra összpontosít - mondta.
Az EU tagjainak egységes fellépésének fontosságát mutatja az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás és az acélra és az alumíniumra kivetett amerikai védővámok ügye is. Az EU tagjai közül senki, "Németország sem elég nagy ahhoz, hogy egyedül érvényesíthesse érdekeit" - húzta alá a német diplomácia vezetője
Hozzátette: "lehet, hogy nem mindig értünk egyet, de éppen most rendkívül fontos, hogy jó kompromisszumokat találjunk".
Elmondta, hogy a találkozón azokat az ügyeket is áttekintették, amelyekben eltér a két fél felfogása. Ezek közé tartozik a migráció és a civil szervezetekre vonatkozó törvénytervezet, amellyel kapcsolatban "tudomásul vettük, hogy módosították, és üdvözöljük, hogy a magyar kormány biztosított arról, hogy bevárja az Európa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalását".
Szijjártó Péter erről elmondta, hogy a Stop Soros elnevezésű törvénytervezet ügyében nem tett semmiféle "vállalást" a Velencei Bizottsággal kapcsolatban.
A törvénytervezetről a magyar Országgyűlés dönt, a parlament feladata annak meghatározása, hogy milyen ütemezésben, és mikor dönt a javaslatról - emelte ki.
"Azt azonban elmondtam a miniszter úrnak, hogy ha Magyarországon valaki a nemzetbiztonsági érdekeinkkel ellentétes tevékenységet folytat, akkor annak vállalnia kell a következményeit" - szögezte le Szijjártó Péter.
Hozzátette: "mi ilyen, a hazánk nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétes törekvésnek tartjuk azt, ha valaki illegális bevándorlókat inspirál arra, hogy sértsék meg az ország határát, és a nemzetbiztonsági érdekeinkkel ellentétesnek tartjuk azt, hogy valakik illegális bevándorlókat segítsenek olyan lehetőségekhez, amelyek nem járnak nekik, és a nemzetbiztonsági érdekeinkkel ellentétesnek tartjuk azt is, ha valakik menedékjogi kérelem benyújtásához segítik azokat, akiknek ehhez semmifajta joguk nincs".
Szijjártó Péter aláhúzta: "amikor Magyarország déli határait védjük, akkor Németországot is védjük, mert akik Magyarország déli határán illegálisan bejönnek, azok elsősorban Németországba akarnak menni".