Közép-Európa energiabiztonságának megteremtése nem a régió, hanem Európa felelőssége, ezért abban az Európai Uniónak is szerepet kell vállalnia – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a visegrádi négyek (V4), az Északi Tanács (NC) és a balti államok (B3) külügyminiszteri találkozóján, amely csütörtökön kezdődött és péntek délutánig tart a szlovákiai Csorbató üdülőhelyen.
A magyar politikus szerint a találkozó résztvevői közös álláspontot képviseltek abban, hogy az energiabiztonság a „legforróbb kérdés” Közép-Európában, és többé-kevésbé abban is, hogy Európa felelőssége is a kérdés rendezése.
„Éppen ezért jogos az az elvárás az Európai Bizottsággal szemben, hogy kapjunk végre választ arra, mely közép-európai energiaberuházások azok, amelyekhez az európai intézmények támogatást nyújtanak” – szögezte le Szijjártó Péter, hozzátéve: a régióban az igazi előrelépést az jelentené, ha megteremtenék az észak-déli irányú infrastruktúrát. Megjegyezte: e tekintetben eddig csak egy komoly lépés történt, s ez a Szlovákia és Magyarország közti interkonnektor megépítése volt.
Szijjártó Péter a csúcstalálkozón az európai gázellátásforrás és -útvonalak diverzifikációjának fontosságát is hangsúlyozta. „Nekünk – és azt gondoljuk, hogy Európának is – az az érdeke, hogy minél több szállítási útvonalon, minél több csövön, minél több gáz érkezzen Európába, mert így lehet biztosítani az ellátás biztonságát és az alacsony árakat is” – mutatott rá. Elmondta: tudvalévő, hogy Oroszország a meghiúsult Déli Áramlat helyett tervezett vezetékbe szánt gázt Törökországba kívánja szállítani, az viszont kérdés, hogy a gáz milyen útvonalon jut majd el Közép-Európába. Áprilisban ezeknek a lehetőségeknek a megvitatása céljából ötoldalú találkozóra kerül sor Budapesten, ezen a magyar, görög, szerb, macedón illetve európai uniós miniszterek vesznek majd részt – tette hozzá.
A csorbatói találkozón vezető témaként az energiabiztonságon kívül az ukrajnai helyzet, a keleti partnerség kérdései, és a terrorizmus is terítékre került.
A terrorizmus témájával kapcsolatban és az Iszlám Állam (IÁ) jelentette fenyegetettséggel összefüggésben a magyar külügyminiszter leszögezte: a magyar kormány elkötelezett abban, hogy növelje erőfeszítéseit az IÁ elleni akciók során, ezért elkötelezett a tekintetben is, hogy katonákat küldjön az ellene folytatott harcba, azért, hogy a nyugati országok kiképző tevékenységét biztosítani tudja őrző-védő feladatok ellátásával.
Szijjártó kijelentette: az ukrajnai helyzetről szóló egyeztetésen nyilvánvalóvá tette, hogy a magyar kormány csak a békés megoldást tartja járható útnak. „Hitet tettünk amellett is, hogy szükségesnek tartjuk az EBESZ megfigyelő missziója mandátumának időbeli kiterjesztését és létszámbeli növelését” – fűzte hozzá.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter a témával összefüggésben, a minszki megegyezés végrehajtását értékelve azt mondta: nem ideális a helyzet Ukrajnában, de a minszki megegyezés után láthatóan pozitív fejlődés mutatkozik. A szlovák külügyminiszter az Oroszországgal szembeni, júliusban lejáró európai uniós (gazdasági) szankciók meghosszabbításával kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: végső döntést erről ugyan csak jövő heti csúcstalálkozójukon hoznak az uniós tagállamok vezetői, de egyelőre a többség azon a véleményen van, hogy fenn kell tartani ezeket a szankciókat.
A szlovákiai Csorbató üdülőhelyen lezajlott kétnapos csúcstalálkozó már a harmadik olyan rendezvény volt a sorban, amelyen három európai regionális szövetség, a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország), az Északi Tanács (Dánia, Izland, Norvégia, Finnország, Svédország) és a balti államok (Litvánia, Lettország, Észtország) külügyi vezetői közösen vettek részt, az Európai Unión (EU) belüli közös fellépésük megerősítése és az aktuális kérdések megvitatása céljából. A mostanit megelőző két ilyen találkozóra, 2013 februárjában a lengyelországi Gdanskban, illetve tavaly márciusban az észtországi Narvában került sor. A következő csúcstalálkozónak Lettország ad otthont egy év múlva.