Az EU és Törökország közötti, a migráció megállítására vonatkozó megállapodás betartása nélkül jelentős migrációs nyomással kellene számolni déli irányból, ezért Európa biztonsága ma Törökországban kezdődik.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval egyeztetett Budapesten, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: Magyarország stratégiai szövetségesként és barátként tekint Törökországra és nagyra becsüli azt a szerepet, amelyet az betölt az európai biztonság garantálásában. Nagyrészt Törökországnak köszönhető, hogy az a 30-35 millió ember, aki Európa környékén olyan helyzetben van, hogy bármikor útnak indulhat, egyelőre nem tette ezt meg - vélekedett.
Kifejtette: 4,5 millió migránst látnak el Törökországban, és nem engedik, hogy az EU felé induljanak. A folyamatos "karavánszervezésnek" is ellenállnak, vannak ugyanis olyan erők, amelyek folyamatosan szervezkednének közép-amerikai mintára, de a török hatóságok ezt megakadályozzák - közölte. Szijjártó Péter elmondta: Magyarország nagyra tartja Törökország szerepét a nemzetközi terrorellenes küzdelemben is. Erősíteni kell az együttműködést ezen a területen, mert több mint ötezer uniós állampolgársággal rendelkező harcos volt az Iszlám Állam terrorszervezet kötelékében, és ők most Európába akarnak jutni - tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy az EU és Törökország együttműködését a kölcsönös tiszteletre és őszinteségre kell alapozni. Egy demokratikus választáson elért 50 százalék feletti eredmény "nem a demokrácia gyengeségét mutatja", hanem azt, hogy van olyan vezető, akiben bíznak az emberek, és a folyamatos leckéztetése nem jó, amikor biztonság szempontjából rá hagyatkozunk - jelentette ki.
A külügyminiszter közölte: mivel nem tudni, hogy jövőre Ukrajnán keresztül tud-e Magyarország gázt venni, biztosra kell menni, és úgy kell készülni, hogy máshonnan is be lehessen szerezni gázt hosszú távon. A gázmennyiség egy részét délről lehetne beszerezni, erre három forgatókönyv létezik, és csak a szövetségeseken múlik, melyik valósul meg. Magyarországnak csak a nemzeti érdek, a nemzet biztonsága, a magyar gazdaság működtetése és a magyar állampolgárok ellátása számít, és ha Románia vagy Horvátország felől nem lehetséges a beszerzés, és megépül a Török áramlat 2 szállítási útvonal, onnan vesz gázt - közölte.
Szijjártó Péter megjegyezte: ősszel Magyarországon lesz a felső szintű stratégiai tanács következő ülése, erre Recep Tayyip Erdogan török elnök is ellátogat. Mevlüt Cavusoglu hangsúlyozta: vannak országok, amelyek kritizálják Törökországot, holott fontosabb kérdésekre - például a bevándorlásra, a terrorizmus ellenei küzdelemre - kellene inkább összpontosítani a kapcsolatok alakításakor.
Elmondta: Magyarország fontos szövetséges, jó barát és partner, a politikai kapcsolatok nagyszerűek, a gazdasági együttműködés is jó, de ezt fejleszteni akarják, a kereskedelmi forgalmat növelni kell. A török külügyminiszter megköszönte Magyarország kiállását országa mellett a nemzetközi fórumokon. Egy arra vonatkozó kérdésre, hogy Törökország orosz légvédelmi rakétákat vásárol, Mevlüt Cavusoglu kifejtette: országának sürgősen szüksége volt a légvédelmi rendszerre, és Oroszországtól kapta a legjobb ajánlatot. Törökország nem fogadja el az őt érő vádakat, de ha az Egyesült Államoknak aggályai vannak, akkor közös munkacsoportot kell létrehozni, és szakértőknek kell megvizsgálniuk a kérdést - mondta.
Hozzáfűzte: a török-amerikai kapcsolatoknak még sok más területe van, nem lehet hagyni, hogy a vitatott kérdések miatt megszakítsák az együttműködést. A Törökország EU-csatlakozásának lehetőségéről szóló kérdésre Mevlüt Cavusoglu elmondta: sok uniós tagállam támogatja Törökország uniós csatlakozását, így Magyarország is. Törökország nyitott az együttműködésre az EU-val, de ehhez a közösség nyitottságára is szükség van - közölte.
Szijjártó Péter hozzátette: "őszinteség és egyenes beszéd" kell, és ha nem akarják a nagy tagállamok, hogy Törökország csatlakozzon, "nem kell áltatni" az országot. Az EU és Törökország között átfogó stratégiai partnerséget lehetne létrehozni, amely mindkét félnek előnyös, és ha a tagság lehetetlen, akkor erről a partnerségről kellene beszélni - mondta. A sajtótájékoztató előtt együttműködési megállapodást írtak alá a Külügyi és Külgazdasági Intézet, valamint a török külügyminisztérium Stratégiai Kutatóközpontja között.