Boris Johnson brit miniszterelnök egészen kiváló politikus, aki tudja, hogy mit akar, és a népakarat végrehajtásán dolgozik - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.

Szijjártó Péter a magyar kormányzat sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót, a lépést komoly politikai, gazdasági, stratégiai és biztonsági veszteségnek nevezte, de jelezte, hogy tiszteletben is tartják ezt a döntést. Kizárólag a britek azok, akik dönthetnek a saját jövőjükről, és Magyarország soha nem tartozott azon országok közé, amelyek házi feladatuknak tekintik, hogy bírálják más országok döntéseit - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. Aki ma szembemegy a fősodorral, az jól láthatóan komoly nemzetközi médianyomás alá kerül - jelentette ki Szijjártó Péter, a Boris Johnsont érő támadásokat elképesztőnek, nagy részüket méltatlannak nevezte, és úgy vélekedett, hogy semmifajta bírálat nem érhet egy politikust azért, mert teljesíti a népakaratot. A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy a Brexit időpontjáig semmi olyan ne történjen, ami nehezíti a további együttműködést Nagy-Britannia és az Európai Unió között.

Szijjártó Péter kiemelte: a kicsi és nyitott magyar gazdaság tíz legfontosabb beruházója és kereskedelmi partnere között szerepel Nagy-Britannia, így "egyértelműen az az érdekünk, hogy a gazdasági együttműködésünkbe a lehető legkevesebb akadály kerüljön". Célként egy szoros, "szabadkereskedelmihez hasonló megállapodást" említett az interjúban a külgazdasági és külügyminiszter. Arról is szólt: a magyar gazdaság sikerének az áll a hátterében, hogy magyar dolgozók felkészültségére és szorgalmára alapozva külföldi cégek a legmodernebb termékeket előállító, szolgáltatásokat kínáló technológiákat hozzák az országba. Megjegyezte: 2019 első felében 43 nagyberuházás jött Magyarországra, 731 milliárd forint értékben, ezzel 7200 új munkahelyet teremtve. Szijjártó Péter butaságnak nevezte azokat a kijelentéseket, hogy Magyarország Európa összeszerelő üzeme volna, mondván, az elmúlt évek beruházásai egyre magasabb hozzáadott értéket képviselnek, mind több a kutatási-fejlesztési tartalmuk, egyre magasabb a technológiai színvonaluk, ami az általuk fizetett bérekben is megmutatkozik. A külügyminiszter kiemelte: míg 2017-ben 304 ezer forint volt az átlagbér a Magyarországra érkező beruházásoknál, addig tavaly 420 ezer forint, az idei év első felében pedig már 505 ezer forint.