Átgondolt fejlesztések, és a hozzájuk szükséges források meghatározása nélkül felelőtlenség volna hosszú távú klímavédelmi kötelezettségeket vállalni - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten, egy más témában tartott sajtótájékoztatót követően.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet, nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségeit pedig továbbra is teljesíti, de a 2050-re tervezett klímavédelmi célok elfogadása előtt uniós szinten fejlesztési kereteket kell kijelölni. A szén-dioxid-mentesség költségeit felelősségteljesen ma még senki nem tudja meghatározni - tette hozzá. A tárcavezető szerint fejlesztési támogatások nélkül akár 30-40 százalékkal is emelkedhetnek a rezsiköltségek, a kormánynak azonban - mint fogalmazott - ezek alacsonyan tartása is éppúgy feladata, mint a munkahelyek védelme vagy a gazdaság versenyképességének erősítése. Szijjártó Péter kitért a Nemzetközi Energiaügynökség figyelmeztetésére is, amely a klímavédelem ellehetetlenülésétől tart az atomerőművek visszaszorítása miatt. A miniszter ezért visszautasította a nukleáris energia akár politikai, akár más okokból történő negatív diszkriminációját. Az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás Magyarországon 40 százalékkal alacsonyabb, mint a klímaváltozás elleni harc úttörőjének tekintett Németországban, és 2030-ig a belföldi energiatermelés akár 90 százaléka is mentessé válhat az üvegházhatású gázoktól nap- és atomerőművekre alapozva - fogalmazott a miniszter.