A politikai egyeztetések és döntéshozatali folyamatok mellett a visegrádi országok soros magyar elnöksége különösen fontosnak tartja, hogy a visegrádi országok társadalmi, kulturális és gazdasági kapcsolatait erősítse és a közép-európai tudatot közelebb vigye a lakossághoz a szövetkezeti együttműködés támogatásán keresztül is - jelentette ki hétfőn Varju Krisztina Dóra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium V4 elnökségért felelős miniszteri biztosa hétfőn Budapesten.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet által szervezett, a Nemzetközi Szövetkezeti Jogi Konferencia - V4 nevű rendezvényen a miniszteri biztos megjegyezte, hogy a 2017-2018-as V4 elnökség (V4-ek: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) minden egyes céljának valamelyik eleme megjelenik a szövetkezeti témájú konferencián. Ezek a célok az európai koordináció erősítése, a regionális kapcsolatok fokozása, a térség versenyképességének növelése és a globális felelősségvállalás hangsúlyozása - tette hozzá. Azt is kiemelte: az eseményen megfogalmazott közös gondolatok brüsszeli intézmények elé terjesztése például erősítené az európai koordinációt.
Tellér Gyula miniszterelnöki főtanácsadó megjegyezte: a dualizmus korában Magyarországon jelentős szövetkezeti tevékenység zajlott, és a két világháború közötti időszakban is a sokrétűség jellemezte a szövetkezeti mozgalmat. A szocializmus tragikus veszteségeket hozott a szövetkezetek számára - fűzte hozzá a főtanácsadó, aki szerint mai értelemben újrakezdésre van szükség, de "ezt hozzá kell kapcsolni az eddigiekhez".
Jerzy Jankowski, a Lakásszövetkezetek Könyvvizsgálati Uniója igazgatósági elnöke előadásában arról beszélt, hogy az uniós előírás kizárólag a határok menti együttműködést definiálja, nem biztosítja a védelmet a szövetkezetek és azok tagjai számára. Mint mondta, ez különösen a 2004-ben a közösséghez csatlakozott országok számára hátrányos, hiszen a régi tagországokban a szövetkezetek újjászületése már a második világháborút követően megtörtént. Jerzy Jankowski arra is kitért, hogy a szövetkezetek tevékenységének szabályozását jogszabályi rangra kellene emelni az Európai Unióban.