Budapest számára fontosak a transzatlanti kapcsolatok - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerda este egy washingtoni konferencián.
A politikus az amerikai Atlanti Tanács és a pozsonyi székhelyű, biztonsági és fenntartható fejlődéssel foglalkozó kutatóintézet, a GLOBSEC közös rendezvényén vett részt. A kétnapos konferencia, amelyen miniszterek, politikai elemzők, nagykövetek vettek részt, az Egyesült Államok és Közép-Európa kapcsolatát vizsgálta. Philip T. Reeker, az amerikai külügyminisztérium Európáért és Ázsiáért felelős ügyvezető államtitkára - aki diplomataként dolgozott Budapesten - azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokat és Közép-Európát egy sor alapvető érték köti össze. Elmondta, hogy az elmúlt időszakban az amerikai politika elhanyagolta ezt a térséget, de Washington most az évekig tartó érdektelenség és alkalmi nézetkülönbségek után visszatért Közép-Európába. "Nem kétséges, hogy egyes közép-európai NATO-szövetségeseink - és erre Magyarország a nyilvánvaló példa - úgy érezték, hogy kapcsolataink megfeneklettek és feszültek lettek" -fogalmazott Reeker. Leszögezte: a Trump-kormányzat "elvi alapokon nyugvó politika mellett" kötelezte el magát.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban kifejtette: "Néhány évvel ezelőtt még azzal kellett szembesülnünk, hogy nem vagyunk az amerikai külpolitika radarjában". Hozzáfűzte: "Boldogok vagyunk, hogy Közép-Európával most stratégiai fontosságú térségként számolnak". Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter és Ales Chmelar cseh külügyminiszter-helyettes egyaránt a transzatlanti viszony erősítése mellett tett hitet. A lengyel diplomácia vezetője "létfontosságúnak" nevezte e kapcsolatokat. A konferencián szóba kerültek energiabiztonsági kérdések és a 12 országot összefogó Három Tenger Kezdeményezés nevű gazdasági együttműködés is. Szijjártó Péter kiemelte: "Könnyű energiafüggetlenségről beszélni, de az Egyesült Államokon és az európai szövetségeseken a sor, hogy lépjenek ez ügyben". A miniszter emlékeztetett arra, hogy vannak ugyan tervek új vezetékek megépítésére, például Horvátországban, de amíg ezek nem valósulnak meg, addig Magyarország kénytelen orosz gázt vásárolni. "Az infrastruktúra ezt diktálja" - fogalmazott.
A miniszter - kérdésre válaszolva - kitért a jogállamiságot firtató felvetésekre is. "Amikor támadnak bennünket, mindig azt mondom: említsenek akár egyetlen konkrét példát is! Bármilyen kormányról is legyen szó, ha megsértené a demokratikus normákat, nem választanák meg háromszor is" - szögezte le. Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter azzal egészítette ki: "azért támadnak bennünket, mert kormányunkban nem a liberális eszmék az uralkodóak és mert migránsellenes politikát folytatunk". Az európai parlamenti választásokról, illetve Ursula von der Leyennek az Európai Bizottság élére történt megválasztásáról Szijjártó Péter kifejtette, hogy a közép-európai országoknak is szerepük volt ebben, és növekvő gazdasági ereje és erős összetartása okán a térség az Európai Unió döntéshozó erejévé emelkedett. "Kétségtelenül van befolyásunk az Európai Unió jövőjére" - hangoztatta a magyar diplomácia vezetője.