A magyar külpolitikának az ország külgazdasági érdekeit kell szolgálnia - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Fókuszban a külpiacok - Trendek és lehetőségek az export területén címmel tartott konferenciáján szerdán, Budapesten.
Hozzátette: ez a változtatás felértékelte a magyar külpoltikát, amelynek feladata vállalati szinten is érvényesíteni a külgazdasági érdeket, minden nagykövet azt az utasítást kapta, hogy el kell járnia minden magyar vállalati siker érdekében.
A konferencián Szijjártó Péter beszélt arról, hogy a politikai, gazdasági, katonai, technológiai változások új világrend kialakulásához vezettek, a kérdés az, hogy ez végleges vagy még formálódik. A külgazdasági tárca vezetője kiemelte: számtalan új kihívással kellett szembesülni 2015-ben, példakánt említette egyebek közt, hogy az olajár változása pozitív és negatív hatást gyakorolt a nemzetgazdaságokra, az amerikai dollár erősödésének jelentős szerepe volt a nemzetközi kereskedelemben.
Úgy fogalmazott a miniszter, hogy a migrációs válsággal a klasszikus diplomácia időszaka lejárt, olyan kifejezések kerültek a szótárba, amelyeket korábban csak "lazább helyeken" használtak. Szijjártó Péter szerint fel kell készülni arra, hogy az idei év a zsarolások időszaka lesz, felerősödött egyes európai politikusok retorikájában az, hogy "ha nem értesz egyet az európai gondolkodással, akkor meg leszel büntetve".
Tisztességtelen és európaiatlan megközelítés, hogy a bevándorlást és az európai forrásokat egymással kapcsolatba hozzák - fejtette ki Szijjártó Péter, hangsúlyozva: az európai források nem humanitárius segélyként értelmezendőek, azok járnak a szerződések és a közös szabályok alapján, ezek hatását legalább annyira élvezik a nyugat-európai vállalatok, mint a magyar tulajdonúak. A magyar piac megnyitásával a nyugat-európai cégek olyan profitra tettek szert Magyarországon, amelyhez képest az európai uniós források kis szeletet jelentenek - tette hozzá.
Az üzletemberek előtt elmondott előadásában Szijjártó Péter rámutatott arra, hogy a magyar külgazdaság szempontjából a múlt esztendő a rekordok éve volt, a 90,7 milliárd euró magyar export 7,4 százalékos növekedést jelent egy év alatt, a magyar külkereskedelmi többlet 8,1 milliárd euró volt. A befektetési ügynökség a legeredményesebb évet zárta tavaly, 67 beruházást sikerült Magyarországra hozni, ezzel 12 995 új munkahely jött létre.
A külgazdasági miniszter fontosnak nevezte a magyar export szerkezetének területi diverzifikálását, illetve a kis- és közepes vállalatok szerepének erősítését. A magyar export mintegy 80 százaléka irányul az Európai Unióba, 20 százaléka azon kívülre, ez utóbbi területen kellene tovább bővülni a keleti és déli nyitással.
A keleti piacokkal kapcsolatban Szijjártó Péter úgy fogalmazott: az Európai Uniónak azon kellene dolgoznia, hogy Oroszországgal a kölcsönös érdekek alapján minél előbb párbeszéd alakuljon ki. Az Oroszországgal szemben életbeléptetett szankciók, illetve az erre válaszul bevezetett embargó az európai gazdaságra káros hatással volt, csak Magyarország esetében 2 év alatt 4,5 milliárd dollár exportlehetőség maradt el - tette hozzá.
A Távol-Keleten a magyar cégek sikereket értek el egy-egy földrajzi térségre, piaci szegmensre koncentrálva, a mennyiségi szempontok helyett a minőség felé mozdultak el - mondta miniszter.
A déli nyitásnál Afrika és Latin-Amerika kerül a fókuszba, jövőre Peruban és Kolumbiában is javasolják magyar nagykövetség nyitását - mondta Szijjártó Péter, felhívva a figyelmet, hogy az USA-val való gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok soha nem látott aktivitást mutatnak, múlt héten megalakult New-Yorkban az amerikai-magyar üzleti tanács.
Szijjártó Péter kitért arra, hogy a befektetési ügynökségnél indirekt exporttámogatást indítottak a kkv-knak, amely segíti a magyar cégeket integrálódni az itt letelepedett nemzetközi vállalatok beszállítói hálózatába. A hatvanöt stratégiai partnernél 65 százalékról 69 százalékra emelkedett a magyar beszállítók aránya az elmúlt két évben.
Parragh László, az MKIK elnöke a konferencián elmondta, hogy a kamara folyamatosan megújítja a 2002-ben elfogadott külgazdasági stratégiáját. A kamara elnöke szerint a hazai kis- és középvállalkozásoknak szükségük van a külpiacra jutáshoz információkra, ismeretekre. A kamara tavaly 400 rendezvényt 14 ezer vállalkozást ért el, és nemzetközi kapcsolatok révén is fellép a hazai vállalkozások érdekében.
Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke a globális tendenciákat, kihívásokat ismertette a vállalkozókkal, többi között kiemelte, hogy Kína gazdasági növekedésének lassulása várható volt, a távol-keleti országot nem fenyegeti pénzügyi összeomlás, és szerinte a magyar gazdaságnak tovább kell építeni a kínai kapcsolatot. A Századvég Gazdaságkutató elnöke rámutatott arra is, hogy az olajexportőrök 2 év alatt 800 milliárd dollárt veszítettek, a nehézségek ellenére jól teljesít az orosz gazdaság, Közel-Keleten és Észak-Afrikában a szociális feszültségek megmaradnak.
Dirk Vantyghem, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége nemzetközi igazgatója fontosnak nevezte, hogy az európai kis- és középvállalkozások a gazdasági növekedést mutató külpiacokra eljussanak, ezt segíti az európai szövetség hálózatán keresztül is. Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége gratulált a magyar gazdaság jó teljesítményéhez.