A külföldi beruházások nagy volumene bizonyítja, hogy a külföldi vállalatok elégedettek a magyar döntéshozatali rendszerrel - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A kormány az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kezdeményezése alapján donori megállapodást kötött a számvevőszékek világszervezete (INTOSAI) Fejlesztési Kezdeményezésével (IDI) a korrupció elleni harc érdekében.

A megállapodás bejelentésekor Szijjártó Péter elmondta: ha lassú és tisztességtelen, korrupt magatartási elemeket tartalmaz egy döntéshozatali rendszer, az sikertelen külgazdasági teljesítményt von maga után. Feltette a kérdést, hogy ha a német, az amerikai és az ázsiai vállalatok ilyen rendszert tapasztalnának itt, végrehajtanák-e Magyarországon beruházásaikat. A külföldi beruházások bizonyítják, hogy eredményes munkát végzünk - mutatott rá.

"Ahhoz, hogy Magyarország sikeres lehessen, alapvetően a külfölddel ápolt kapcsolataiban kell sikeresnek lennie." Fotó: Kovács Márton

A külügyminiszter kifejtette: ahhoz, hogy Magyarország sikeres lehessen, alapvetően a külfölddel ápolt kapcsolataiban kell sikeresnek lennie, mert a rendkívül nyitott gazdaságban az exportteljesítmény és a beruházások befolyásolják a gazdasági sikereket. A beruházásokat és az exportban elért sikereket azonban a lassúság és a tisztességtelen, korrupt magatartás akadályozza - magyarázta. Úgy látja, e két tényező összefügg, ugyanis minél lassabb a döntéshozatali rendszer, annál inkább lehetőség nyílik a korrupt magatartás érvényesülésre.

Szijjártó Péter kiemelte: 2015 a magyar külgazdasági rekordokról és csúcsdöntésekről szólt, soha nem volt ilyen magas a magyar export és a külkereskedelmi többlet értéke. Arra is kitért, hogy tavaly 67 sikeres beruházási projektet hajtottak végre, és a legtöbb munkahelyet teremtő külföldi beruházások német, amerikai, kínai, indiai és japán cégekhez kötődnek.

"2015 a magyar külgazdasági rekordokról és csúcsdöntésekről szólt, soha nem volt ilyen magas a magyar export és a külkereskedelmi többlet értéke." Fotó: Kovács MártonHangsúlyozta továbbá az együttműködés jelentőségét az ÁSZ-szal. Mint mondta, egyetértenek a támogatott kezdeményezés stratégiájával, és a mostani megállapodás egyebek mellett az Egyesült Államokkal, Norvégiával és Írországgal egy szintre helyezi Magyarországot a támogató országok között.

Domokos László, az ÁSZ elnöke kijelentette: a korrupció az egész világ "alattomos betegsége", amely ellen a leghatékonyabb fellépés az összefogás. A magyar kormány úgy döntött az ÁSZ szakmai javaslata alapján, hogy 129 millió forintos támogatást nyújt az INTOSAI Fejlesztési Kezdeményezésének a korrupció elleni harc támogatására. Az összeg az ÁSZ 2014.évi működési megtakarítása.

Domokos László hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a korrupció elleni harcban, az ÁSZ a katalizátora a nemzeti korrupcióellenes együttműködésnek, amelyben 2011-óta a számvevőszék mellett a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és az Országos Bírósági Hivatal vesz részt.

Fotó: Kovács Márton

A megállapodással a magyar kormány nemcsak az ÁSZ és együttműködő partnerei szakmai tapasztalatával, hanem anyagilag is kiemelten támogatja a korrupcióellenes programot. A számvevőszékek feladata a közpénzek felhasználása két alapelvének - átláthatóság, elszámoltathatóság - érvényesítésén keresztül olyan megelőző hatás kiváltása, ami csökkenti a korrupciót - ismertette.

Pintér Sándor belügyminiszter előadásában arról beszélt, hogy a világ valamennyi kormánya felismerte: a korrupció súlyos gazdasági károkat okoz, rombolja a közbizalmat, a demokratikus értékrendet, táptalaja a bűnözésnek. Olyan, mint egy rákbetegség, ami elszóródik a szervezetben és belülről teszi tönkre azt. Kitért arra: a 2010-ben hivatalba lépő kormány prioritást adott a korrupció elleni harcnak, meghirdette a zéró tolerancia elvét. Pintér Sándor kiemelkedőnek nevezte az ÁSZ szerepvállalását a korrupció elleni harcban.

Az Eurobarometer szerint a korrupció egyik legnagyobb csökkentése Magyarországon volt az unión belül, 10 százalékkal csökkent a mértéke, ez jelentős eredmény - ismertette. Az eddig elért legnagyobb sikerek között kiemelte a közlekedési bírságok kiszabását, ahol a szabálysértéseket kamera rögzíti, a bírság kiszabása elektronikus úton történik emberi beavatkozás nélkül. Az elektronikus útdíjrendszer átalakításával pedig ügyintéző nélkül lehet megfizetni az úthasználati díjakat, ami kizárja a korrupció lehetőségét.

A belügyminiszter a feladatok közé sorolta az informatikai fejlesztések továbbvitele mellett a működési szabályzatok felülvizsgálatát valamennyi szervnél. Jelezte: bevezetik az állami vállalatok könyvvizsgálóinak ötévente kötelező rotációját.

Einar Gorrissen, a fejlesztési kezdeményezés főigazgatója arról beszélt, hogy a Magyarország által is támogatott projekt célja az igazságosabb társadalom létrehozása a fejlődő országokban. A jó kormányzáshoz elengedhetetlen az erős, független számvevőszék, amely rendelkezik a megfelelő készségekkel. De sok fejlődő országban nagy kihívásokkal szembesülnek ezek az intézmények, gyakran nem garantált a függetlenségük a tevékenységük elvégzéséhez - magyarázta.

Einar Gorrissen üdvözölte az ÁSZ támogatását, és közölte: a megállapodással Magyarország a legnagyobb támogatója a projektnek.

A rendezvényhez kapcsolódva az ÁSZ négynapos nemzetközi korrupcióellenes szemináriumot rendezett, ahol több mint húsz ország közel negyven számvevőszéki szakértője vett részt.