Magyarországnak tavaly sikerült megdöntenie minden külgazdasági rekordot: a magyar gazdaság minden idők legmagasabb exportját produkálta és legmagasabb külkereskedelmi többletét tudta elérni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető liechtensteini tárgyalásai után az MTI-nek telefonon nyilatkozva felhívta a figyelmet: látogatásával egy időben kerültek nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi, éves végleges külkereskedelmi adatai, amelyek nyomán - mint fogalmazott - bebizonyosodott, hogy Magyarország versenyképes tudott maradni a rendkívül gyorsan változó világpolitikai és világgazdasági körülmények közepette is.
Soha nem fordult elő még olyan a magyar gazdaság történetében, hogy tízmilliárd eurónyi külkereskedelmi többletet tudtunk volna realizálni. Az exportunk is 3,1 százalékkal nőtt" - mondta Szijjártó Péter.
Hozzátette, hogy ráadásul a beruházásösztönző rendszer révén rekordmennyiségű beruházás érkezett Magyarországra: 71 nagyvállalat döntött magyarországi beruházások mellett, és ezzel 3,2 milliárd eurónyi működő tőke érkezett.
A tárcavezető Vaduzban tárgyalt többek között Adrian Hasler miniszterelnökkel, pénzügyekért és általános kormányzati ügyekért felelős miniszterrel, illetve Aurelia Frick külügy-, oktatási és kulturális miniszterrel. Magyar külügyminiszter még sosem járt Liechtensteinben hivatalos látogatáson.
Szijjártó Péter megállapodott tárgyalópartnereivel abban: a két ország szorosan együttműködik annak érdekében, hogy Európában az adómértékek meghatározásának joga az országok hatáskörében maradjon, és Brüsszel ne tudja elvenni tőlük.
Magyarországnak az az érdeke - fejtette ki a tárcavezető -, hogy ne születhessen a jövőben olyan európai szabályozás, amely alá tudná ásni a versenyképességét, ezért küzdeni fog azon brüsszeli törekvések ellen, amelyek európai adójog-harmonizációt céloznak, vagyis el akarnák venni az adómértékek meghatározásának jogát a tagállamoktól.
Hozzátette, hogy Magyarország ebben tökéletes együttműködő partnerre talált Liechtensteinben, amely a versenyképességét szintén az alacsony adókra alapozza, és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, valamint az Európai Gazdasági Térség tagjaként szintén ellenez minden olyan brüsszeli törekvést, amely elvenné az országoktól az adómeghatározás jogát.
"Ezért a jövőben is szorosan együttműködve fogunk Liechtensteinnel közösen küzdeni minden európai szabályozás ellen, amely csorbítaná az uniós tagállamok, illetve az európai országok adómérték-meghatározásának a jogát" - szögezte le a magyar miniszter.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Liechtenstein rendkívül versenyképes, magas technológiai színvonalú gazdasággal rendelkezik. Ezért is kiemelkedő fontosságú az a megállapodás, amelynek nyomán a Liechtensteini Egyetem és a magyar egyetemek a jövőben szoros együttműködést fognak folytatni, és amely ösztöndíjak és vendégoktatók cseréjéről szól.
Magyarországhoz hasonlóan Liechtenstein is érdekelt a szabadkereskedelem fenntartásában világszerte. A magyar gazdaság is egy nyitott gazdaság, akárcsak a liechtensteini, amely a megtermelt áruk jelentős részét exportálja, ezért - tette hozzá a miniszter - a két ország a jövőben is közösen fog fellépni minden olyan szabályozás érdekében, amely a szabadkereskedelmi rendszert fenntartja a világban.
Szijjártó Péter abban is megállapodott tárgyalópartnereivel, hogy szoros együttműködést alakítanak ki az ENSZ-ben, mert a két ország hasonló álláspontot képvisel a világszervezet reformját illetően. Felhívta a figyelmet arra, hogy Liechtenstein nagyon aktív az ENSZ-ben: nemrégiben olyan nemzetközi mechanizmus beindítását kezdeményezte, amely a Szíriában elkövetett háborús bűncselekmények feltárását és megbüntetését célozza.
Magyarország ezt a legmesszebbmenőkig támogatja, és 50 ezer eurót biztosít a mechanizmus beindításához. Ugyanígy együtt fog működni a két ország a háborús övezetekben élő a keresztény közösségek megvédése érdekében - mondta Szijjártó Péter.