2015. május 7-én Brüsszelben került sor az Európai Unió kereskedelmi minisztereinek tanácsülésére. Az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja, Cecilia Malmström tájékoztatása alapján a miniszterek áttekintették az Egyesült Államokkal folyó Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) tárgyalásainak helyzetét. A tanácsülés kiemelt témája a beruházók és a fogadó ország közötti vitarendezés (ISDS) témájában követendő lehetséges Uniós irányvonal egyeztetése volt.
A magyar delegáció vezetője Dr. Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a megállapodás egyetlen rendelkezése sem csorbíthatja az uniós tagországok szabályozáshoz való jogát. Az államtitkár megerősítette, hogy a magyar fél az OECD tagok között továbbra is szükségtelennek tartja a külföldi beruházó vállalatok számára egy további vitarendezési fórum megteremtését, mert a felek jogrendje stabil és bírósági rendszerük megbízható. A tagállamok és Malmström biztos is egyetértett azzal a magyar állásponttal, mi szerint olyan megoldást kell kialakítani, ami a közvélemény számára is elfogadhatóvá teszi a tárgyalások végeredményét.
A miniszterek áttekintették a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) zajló tárgyalások helyzetét, amelynek célja, hogy a decemberi Miniszteri Értekezleten megegyezés szülessen a 2001-ben megkezdett Doha Forduló lezárásáról. A magyar oldal elkötelezett a multilaterális kereskedelmi rendszer erősítése iránt, mert a nemzetközi kereskedelem szabályainak továbbfejlesztése kiszámíthatóbb feltételeket biztosíthat a keleti és déli nyitás stratégiája számára. A miniszterek támogatták az Európai Bizottság erőfeszítéseit egy kiegyensúlyozott és átfogó végeredmény kialakítására. Mikola István hangsúlyozta, hogy a hazánk érdekeit csak egy olyan megállapodás szolgálná, ami nem veszélyeztetni a foglalkoztatási és növekedési célkitűzéseket. Ezért a tárgyalások során világossá kell tenni a feltörekvő gazdaságok számára, hogy tényleges piacnyitási engedményekhez nekik is tényleges nemzetközi versenyképességükkel arányos kötelezettségeket kell vállalniuk. Megnyugtató Malmström biztos azon jelzése, mely szerint az EU nem állhat egyedül az érdemi áldozatok megtételében és nem válhat a Forduló lezárásának egyedüli finanszírozójává.
Délután sor került a Keleti Partnerség kereskedelmi minisztereinek ülésére, melyen az EU tagállamok mellett a 6 keleti partnerország (Azerbajdzsán, Belarusz, Georgia, Moldova, Örményország és Ukrajna) képviselői is részt vettek. A találkozó központjában azon kihívások és lehetőségek megvitatása állt, amelyek tovább erősíthetik a Keleti Partnerség kereskedelmi dimenzióját és támogatják a keleti partnereket a gazdasági reformok és a modernizáció folyamatában. A miniszterek üdvözölték a Georgiával és Moldovával aláírt szabadkereskedelmi megállapodások alkalmazása érdekében megtett első lépéseket és leszögezték, hogy az EU továbbra is jelentős támogatást nyújt minden érintett ország számára a reformok megvalósításához, amelyek elengedhetetlenek annak érdekében, hogy a partnerek a lehető legnagyobb mértékben élvezni tudják a megállapodások biztosította előnyöket. A magyar fél elkötelezett a kelet-európai országokkal folytatott gazdasági-kereskedelmi együttműködés elmélyítése mellett, mivel a sok feltáratlan lehetőség kiaknázása kölcsönösen előnyös lehet. A Keleti Partnerség keretében megvalósuló együttműködés továbbfejlesztése ehhez kiváló hátteret biztosít.