Magyarország aktívan részt vesz a partnerállamokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott párbeszédben az úgynevezett Európai Szomszédságpolitika felülvizsgálatáról – hangoztatta a biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár a törvényhozás Európai Ügyek bizottságában.
Mikola István elmondta, több egyeztetésen már túl vannak, a következő jelentős találkozó Rigában lesz május 21-22-én, ahol a külügyminiszterek a Keleti Partnerség (KP) fórumon folytatnak majd eszmecserét a kérdésről. A magyar álláspont szerint – fejtette ki Mikola István - egyszerre kell erősíteni a szomszédságpolitika stratégiai jellegét, meghatározni a partnerekkel kialakítandó kapcsolatok megfelelő keretrendszerét. Emellett elengedhetetlen, hogy a kapcsolatok – a szabályozottság mellett – kellően igazodhassanak a helyi feltételekhez és igényekhez, azaz egyfajta rugalmasságot is biztosítsanak az együttműködésben.
A mostani felülvizsgálatra azért van szükség, mert radikálisan megváltozott a nemzetközi környezet – emelte ki az államtitkár. Mint mondta, a déli szomszédságban a politikai konszolidáció a vártnál hosszabb ideig tart, a válság igen mély szociális és politikai következményeit kezelni akaró erőfeszítések pedig csak korlátozott eredményt hoztak. Ennek negatív biztonsági és migrációs következményei egyre nagyobb súllyal jelentkeznek – mutatott rá. Emellett nem hagyható figyelmen kívül a Keleti partnerség sem, amelyre Oroszország kihívásként tekintett a befolyási övezetére nézve.
Az ukrán válság fényében a Keleti Partnerség rigai csúcstalálkozója fontos alkalmat teremt arra – hangsúlyozta Mikola István -, hogy a Keleti Partnerség térségének népei számára világos üzenetben megerősítsük: a térség stabilitása és prosperitása, a partnerség sikere közös stratégiai érdekünk. Rámutatott: rendkívül fontos az Ukrajna függetlensége és területi integritása melletti kiállás.