A Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (TTIP) tartott nemzetközi konferenciát a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung csütörtökön.
A nemzetközi konferenciát Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) főigazgatója és Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője nyitotta meg. Ezt követően előadást tartott Mikola István. A Külgazdasági és Külügyminisztérium Biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára kiemelte, hogy a TTIP megállapodás fő célja az áruk, a szolgáltatások és a közbeszerzések piacra jutásának javítása, a kereskedelmet és a beruházásokat érintő szabályozási akadályok mérséklése, valamint a felek szabályalkotási együttműködésének és a szabályok közötti koherencia erősítése. Az államtitkár kiemelte azt is, hogy az Egyesült Államok és EU két egyenlő súlyú tárgyalópartner. Mikola István a magyar érdekekről szólva kifejtette: Magyarország a kezdetektől nyitottan, támogatóan viszonyul a tárgyalásokhoz és a cél egy kiegyensúlyozott megállapodás elérése.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Lutz Güllner, az Európai Bizottság tájékoztatással, kommunikációval és civil társadalommal foglalkozó osztály megbízott vezetője, Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség Európai uniós ügyekért felelős államtitkára, Jürgen Matthes, a Német Gazdaság Kölni Kutatóintézet Nemzetközi gazdasági keretrendszer és konjunktúra részlegének vezetője, valamint Elena Bryan, Amerikai Egyesült Államok EU melletti brüsszeli képviseletének senior kereskedelmi képviselője vett részt.
A panelbeszélgetés minden résztvevője bízott abban, hogy akár 2016 elejére lezárulhat a tárgyalási folyamat. Ugyanakkor az előadók hangsúlyozták, hogy a gyors megállapodásnál fontosabb az egyezmény tartalma, hiszen mindkét fél érdeke, hogy egy betartható, gyakorlatban is érvényesíthető szabályozást alkosson.
Az előadók rámutattak arra, hogy Európában a nagy exportágazatok (például az autóipar vagy a vegyipar) profitálhatnak a legtöbbet a TTIP-ből. A kis- és középvállalkozásoknak is kedvező lehet megállapodás: egyrészt a szabványok közelítésével könnyebbé válik közvetlen exportpiacra jutásuk, másrészt a nemzetközi értékesítési láncok tagjaként hasznuk származhat a forgalomnövekedésből.
A TTIP egyaránt szól a vámok és a nem tarifális akadályok lebontásáról. A vámterhek mérséklése lényeges kérdés, hiszen az EU és az Egyesült Államok közötti nagy külkereskedelmi forgalom miatt az alacsony vámok is komoly terhet jelentenek. Az előadók hangsúlyozták, hogy „nem lefele, hanem fölfele tartó verseny” van a szabályozási színvonal tekintetében. A TTIP Magyarország számára egyúttal elősegítheti az olcsó és fenntartható energiaellátás biztosítását. A felszólalók szerint a megállapodás javíthatja az EU globális versenyképességét, és Magyarország számára az a kérdés, hogy ehhez mennyiben tud hozzájárulni.