Megnyílt a 11. Budapesti Emberi Jogi Fórum kedden a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. A kétnapos rendezvény fő témája idén az oktatáshoz való jog, a vallási kisebbségek védelme, valamint a fenntartható fejlődés és az emberi jogok kapcsolata.
Sztáray Péter, a tárca biztonságpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, a világ egyre bonyolultabb biztonsági kérdésekkel néz szembe, például az illegális és ellenőrizetlen migrációval, a terrorizmussal és az extrémizmussal, a kisebbségi jogok figyelmen kívül hagyásával, amelyeknek mind van emberi jogi aspektusuk. Kiemelte: a magyar kormány az emberi jogi kérdéseket, lényegük tiszteletben tartása mellett, a biztonság kérdésével együtt, komplexen kezeli.
Hozzáfűzte: a 11. alkalommal megrendezett fórum, amelynek célja párbeszédet teremteni a különböző kormányok képviselői, nemzetközi szervezetek és szereplők között, az elmúlt években széles körben elismert rendezvénnyé vált. Az államtitkár kitért arra is: 70 évvel ezelőtt írták alá az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, amelynek céljai iránt ma is elkötelezett Magyarország.
A tanácskozás megnyitóján Martin Nesirky, az ENSZ bécsi Információs Szolgálatának (UNIS) főigazgatója elmondta: a nehézségek elismerése és az eredmények ünneplése mellett ma is nagy kihívás gyakorlati jelentést adni az idén 70 éves nyilatkozat szövegének.
Marc Limon, a Universal Rights Group nevű think tank ügyvezető igazgatója kiemelte: sokan vélik úgy, hogy napjainkban emberi jogi krízisbe csúszik a világ. Ennek az oka sokszor azonban az, hogy hajlamosak vagyunk csak a negatívumokra és kizárólag a nagyobb országokra figyelni, miközben az előrelépések legtöbbször a kisebb államokban tapasztalhatóak.
Hozzátette, számos ok van a reményre, ugyanis az országok többsége jelentősen fejlődött az emberi jogok tiszteletben tartása terén. Marc Limon hangsúlyozta azt is: a legnagyobb kihívás ma az, miként lehet a nemzetközi egyezményekbe foglalt emberi jogok konkrét alkalmazását elősegíteni a világ országaiban.