Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa és az Európai Unió Tanácsa
által elfogadott korlátozó intézkedések
I.1. ENSZ szankciók
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmánya (Magyarországon kihirdette az 1956. évi I. törvény) 25. cikke értelmében a Biztonsági Tanács (BT) határozatait az ENSZ tagállamoknak végre kell hajtaniuk. Az ENSZ Alapokmány 41. cikke alapján pedig a BT nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében bizonyos, fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályok, azaz korlátozó intézkedések (szankciók) foganatosításáról határozhat. E szankciók a nemzetközi béke és biztonság érdekében folytatott nemzeti és többoldalú külpolitikai fellépés egyik eszközét jelentik.
Az egyes országokkal szembeni általános, egy adott ország teljes lakosságát sújtó kereskedelmi embargók mellett az 1990-es évek elejétől kezdve terjedt el az ún. célzott szankciók elfogadásának gyakorlata (targeted sanctions); amelyek közvetlenül csak azon személyeket, illetve szervezeteket sújtják szankciókkal, akik felelőssé tehetőek a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető vagy egyébként a nemzetközi jogba ütköző cselekményekért.
A BT jelenleg a következő országok esetében tart fenn szankciós intézkedéseket: Afganisztán, Közép-afrikai Köztársaság, Eritrea, Elefántcsontpart, Irak, Irán, Libanon, Libéria, Líbia, Kongói Demokratikus Köztársaság, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Szomália, Szudán és Jemen.
Ezen túlmenően a BT – a terrorizmus elleni fellépés keretében – szankciókat rendelt el az 1267 (1999). számú többször módosított határozatában az Al-Kaida szervezet és a Talibán, illetve a velük kapcsolatba hozható személyek és entitások ellen. A két rezsimet az ENSZ BT 2011. június 17-én egy külön az Al-Kaidával (1989 (2011). számú BT-határozat), illetőleg egy külön a Talibánnal (1988 (2011). számú BT-határozat) szemben bevezetett nemzetközi korlátozó intézkedésekkel foglalkozó szankciós rezsimre választotta szét. A BT 2253 (2015). számú határozatával kiterjesztette az Al-Kaida szankciós rezsimet az Iraki és Levantei Iszlám Államra is. Az 1373 (2001). számú határozatában pedig a BT általában a terroristák és terrorista szervezetek ellen is rendelkezett korlátozó intézkedésekről. Több esetben előfordul, hogy az ország ellen nincs szankció, azonban annak valamely entitása szerepel a fent említett Al-Kaida vagy Talibán listán.
További információk az ENSZ BT jelenleg hatályos határozataiban meghatározott szankciókról, a szankciók által sújtott személyekről és entitásokról, valamint az egyes szankciós bizottságokról a következő honlapon érhetőek el.
4
I.2. EU szankciók
Az Európai Unió (EU) közös kül- és biztonságpolitikája keretén (KKBP) belül dönt korlátozó intézkedések bevezetéséről, egyrészt az ENSZ BT határozatainak közös végrehajtása céljából, másrészt az uniós külpolitika érvényesítése érdekében.
Első lépésként az Európai Unió Tanácsa (Tanács) a KKBP keretében, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 29. cikke alapján határozatot fogad el, amely a tagállamokra nézve kötelező és végrehajtása a nemzeti jogszabályok útján történik.
Amennyiben a korlátozó intézkedések uniós hatáskörbe tartozó kérdésekre is kiterjednek (pl. kereskedelmi tilalmak, pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések), a határozat alapján a Tanács a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó és közvetlenül hatályos rendeletet fogad el az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 75. vagy 215. cikkének megfelelően.
Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) honlapja országonkénti bontásban tartalmazza a korlátozó intézkedéseket elrendelő hatályos tanácsi határozatok és tanácsi rendeletek listáját angol nyelven.
Ezen túlmenően a tanácsi határozatok és a tanácsi rendeletek megjelennek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve elérhetőek az EUR-Lex kereső funkció használatával az EU valamennyi hivatalos nyelvén, így magyarul is:
http://eur-lex.europa.eu/oj/direct-access.html
http://eur-lex.europa.eu/homepage.html
A teljes dokumentumot az alábbi linken érhető el.