Elsősorban a számítástechnikai cégek támogatják, a környezetvédők és az emberjogi aktivisták pedig ellenzik az EU és az Egyesült Államok között tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodást (TTIP) - jelentette ki Mikola István csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy eddig több mint nyolcvan civil és szakmai szervezettel, szakszervezettel, céggel egyeztettek a TTIP-ről és a tárgyalások eredményét beépítik a döntéshozatalba.
Ugyanakkor a magyar kormány a magyar érdekeket képviseli a tárgyalóasztalnál - emelte ki.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország egy nyitott, exportvezérelt gazdaság, amely érdekelt a szabadkereskedelmi megállapodások megkötésében.
A TTIP-re viszont még várhatóan éveket kell várni, hiszen a két fél elképzelései egyelőre nagyon távol állnak egymástól - mondta, majd hozzátette: "ha egyáltalán sikerül tető alá hozni" a megállapodást.
Az egyezmény jelentőségét jellemezve hangsúlyozta, hogy az EU és az Egyesült államok 800 millió lakója együttesen 44 százalékát állítja elő a világ GDP-jének és a világkereskedelem, mintegy 35 százalékát bonyolítja.
Úgy vélekedett, a civil szervezetek jogos elvárása, hogy a tárgyalások transzparensen folyjanak, amelyet most elsősorban Amerika hátráltat.
Magyarország olyan érdekeket képvisel a tárgyalóasztalnál, mint az eredetjelzővel ellátott termékek védelme. Továbbá úgy gondolják, hogy nincs helye választott bíróságoknak a beruházó és a beruházást fogadó országok közötti vitában. Erre alkalmasak a nemzeti bírósági szervezetek.
Az érdekvédelemben olyan partnerekre találnak, mint a visegrádi négyek, illetve a balti országok, vagy például Franciaország - sorolta az államtitkár.