Dr. Mikola István biztonságpolitikáért és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és különböző társadalmi szervezetek társszervezésével 2016. június 6-án megrendezett konferencián áttekintést adott a CETA-ról, valamint az EU-USA között a TTIP témakörében folyó tárgyalásokról.
Mikola István bevezetőjében elmondta, hogy Magyarország gazdasága nyitott, exportvezérelt, és ezáltal kitett a globális kereslet és tőkemozgás változásainak. Hazánk számára a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés, a globális értékláncokba való bekapcsolódás kulcsfontosságú, ezért általános értelemben hazánk érdeke a megfelelő szabadkereskedelmi megállapodások megkötése.
A TTIP tárgyalások kapcsán az államtitkár kifejtette, Magyarország elsősorban egy jó megállapodást akar, amely kellőképp figyelemmel van a magyar és európai érdekekre. Ezért nem elsődleges szempont számunkra a megállapodás gyors tető alá hozása. A tárgyalások idei lezárását nem tartja reális lehetőségnek.
A TTIP esetében egyelőre csak a tárgyalási folyamat közepénél járunk. Minden kérdés nyitott, ezért a megállapodás tartalmát ténylegesen akkor lehet majd értékelni, amikor összeáll a megállapodás kerete. Jelenleg a 25 szövegből 14 szövegjavaslat konszolidált, vagyis mindkét fél javaslatait egységes szerkezetben tartalmazza, ugyanakkor ezek a szövegek jellemzően ellentétes tartalmúak, tehát még messze járunk a tárgyalások lezárásától.
Az államtitkár elmondta, hogy a tárgyalások kapcsán vannak vörös vonalaink. Ilyen például a GMO-mentesség megőrzése, amelyet az Alaptörvény is előír. A Bizottságnak a Tanácstól kapott tárgyalási mandátuma szerint a megállapodás nem eredményezheti a magas európai környezetvédelmi, közegészségügyi, szociális és munkaügyi normák szintjének a csökkentését. A Bizottság tehát nem tárgyalhat az európai normák csökkentését eredményező szabályokról, így többek között a GMO-król sem. Fontos számunkra a földrajzi eredetjelzők kérdésének megnyugtató rendezése, például a Tokaji borok, a magyar pálinka és a szegedi szalámi teljes körű jogi védelmének biztosítása.
Magyarországnak a beruházásvédelem kapcsán továbbra is az az álláspontja, hogy nem szükséges a beruházó és állam közötti vitarendezés két fejlett ország viszonylatában, tekintettel arra, hogy az érintett országok nemzetközileg (pl. OECD tagság) elismert jogszolgáltatása megfelelő védelmet nyújt a beruházóknak. A korábbi, ún. ISDS rendszert tartalmazó vitarendezést a CETA és a TTIP kapcsán elutasítottuk. Ugyanakkor a Bizottság új, állandó bírói fórumot és fellebbviteli lehetőséget, valamint szélesebb társadalmi kontrollt tartalmazó reformjavaslatát, az ún. ICS-t érdekes fejleményként értékeljük az ISDS-hez képest.
Kiemelten fontos, hogy a még zajló TTIP tárgyalások során Magyarország a tárgyalóasztalnál maradjon és továbbra is ugyanolyan hatékonyan érvényesítse a magyar szempontokat, mint tette azt a CETA tárgyalások során.
Mikola István elmondta, hogy eddig közel 80 társadalmi szervezettel, tudományos társasággal, civil fórumokkal, és érdekképviselettel folytatott megbeszéléseket a szabadkereskedelmi tárgyalások kapcsán. Hangsúlyozta továbbá, hogy határozott szándéka a tárgyalások társadalmasítása, vagyis az érdemi, konstruktív párbeszéd további fenntartása.
Az államtitkár nyomatékosította, hogy a magyar Kormány és az Európai Bizottság álláspontja szerint mind a CETA, mind a tárgyalások lezárása után megkötendő TTIP az úgynevezett vegyes megállapodás kategóriájába tartozik. Ennek megfelelően hatályba lépésükhöz az EU tagállamainak jóváhagyására lesz szükség, vagyis a magyar Országgyűlésnek is el kell majd fogadnia a megállapodásokat. Az államtitkár elmondta még, hogy a tervezett szabadkereskedelmi megállapodások ratifikációja során várható, hogy a parlamenti vita gócpontja a beruházó és a fogadó államok közötti vitarendezés kérdése lesz. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a magyar politikai vezetés számára szuverenitásbeli kérdés is a megfelelő vitarendezési rendszer kialakítása.