Több mint 6400-an folytathatják tanulmányaikat informatikai területen, 2016 óta itt 35 százalékos bővülés mutatható ki a felvételt nyertek számában. A legtöbb jelentkezőt felvett képzések összes dobogósa, az első tíz helyezett fele mérnöki vagy informatikusi képzés 2019-ben.
Az alap- és osztatlan, nappali, állami ösztöndíjas képzések közül mérnökinformatikusnak vették föl a legtöbb jelentkezőt (2069 fővel). Ebben az összevetésben második a gépészmérnöki (1462 fő), harmadik a programtervező informatikusi (1442), ötödik a gazdaságinformatikusi (1227) és hatodik a villamosmérnöki (1073) képzés.
A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” c. stratégiában kiemelt szakirányok népszerűségét mutatja, hogy jelen vannak a legmagasabb ponthatárok teljesítésével elérhető képzések élmezőnyében is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mechatronikai mérnöki képzése 440 ponttal az első, vegyészmérnöki képzése 418 ponttal a hatodik, de az első tízbe tartozik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem molekuláris bionika mérnöki és a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságinformatikusi képzése is.
A kormány arra törekszik, hogy a szakképzést a mérnökképzés előszobájává fejlesztve támogassa a fiatalok műszaki irányú pályaválasztását. A minisztérium az Oktatási Hivatalon keresztül idén is értesíti a felsőoktatásba felvételt nem nyert jelentkezőket, hogy a középiskola elvégzése után a szakképzés számos területén van lehetőség továbbtanulásra és biztos megélhetést jelentő szakma elsajátítására. Így azok a fiatalok, akik ebben a tanévben nem jutottak be a felsőoktatásba, megtalálhatják helyüket és megalapozhatják jövőbeli elképzeléseik megvalósítását. Fontos esélyteremtő intézkedésként 2015 óta a felnőttek számára iskolarendszerben a második szakma elsajátítása ingyenes. A szakképzés után érdeklődők bővebb információkat találhatnak egyebek mellett a képzési kínálatról is a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal oldalán (www.nive.hu/szakkepzesicentrumok) és a helyi szakképzési centrumok honlapjain.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) határozott célja, hogy a munkaerő-piaci igényekhez igazodva egyre több fiatal kezdje meg tanulmányait és szerezzen diplomát a műszaki és informatikai felsőoktatási képzésekben. A magyar gazdaság növekedésével, a hazai vállalkozások versenyképességének fokozása érdekében egyre nagyobb szükség van jól képzett mérnökökre. A gazdaság egyik húzóágazataként működő infokommunikációs területen is fokozott kereslet mutatkozik a felkészült szakemberek iránt. Az iparág szinte határtalan lehetőségeket kínál a versenyképes és naprakész tudással rendelkező diplomások számára. A piaci igényekhez igazodó képzettséggel rendelkezők többet keresnek, a magasabb bérek javítják az életminőséget, a fogyasztás élénkítésével hozzájárulnak a gazdasági növekedés fenntarthatóságához.