Több mint 2,3 milliárd forintos támogatással egy tucatnyi, a koronavírussal szembeni egészségügyi védekezést hazai szaktudásra és kapacitásokra alapozva megerősítő kutatás-fejlesztési projekt zajlik Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök részvételével a fejlesztések előrehaladását, várható eredményeit tekintették át a kutatócsoportok vezetői, képviselői egy mai videókonferencián.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinálásával a Koronavírus Kutató Akciócsoport több, párhuzamos alap- és alkalmazott kutatási projektet vezet. A cél a kórokozó jobb megismerése, a fertőzési mechanizmusok vizsgálata, a lehetséges megelőző lépések felderítése, hatékony gyógyszer, gyógymódok, terápiás szerek, eszközök kifejlesztése. A projektek különböző előkészítettségi fázisban vannak, de több esetében már a végrehajtás zajlik. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal ezeket az ügyeket a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére benyújtott egyedi támogatási igényekként, sürgősséggel kezeli.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bevezetőjében elmondta: „Az ITM már a koronavírus-járvány előtt is a négy kiemelt iparág egyikeként tartotta számon az egészséggazdaságot. Magyarország e szektorban megfelelő adottságokkal, komoly hagyományokkal rendelkezik, a technológiák folyamatos innovációja hatékonyabbá teszi az egészségügyi ellátást. Az egészségipar innovatív és kutatásigényes területei, az előállított magas hozzáadott érték és a jól képzett munkaerőbázis miatt is a gazdaságstratégiai és iparfejlesztési célok középpontjában áll.”
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a koronavírus nemcsak az egészségügyi ágazatban dolgozók hősies helytállására hívta fel a figyelmet, hanem egyértelművé tette azt is, hogy az országoknak minél nagyobb mértékben képessé kell válniuk az önellátásra. „A magyar emberek egészségének védelme érdekében nélkülözhetetlen, hogy a világszínvonalú hazai szaktudásra építve saját erőből tehessünk a megelőzésért, a betegek megfelelő ellátásáért, kezeléséért. A megoldást e téren is az innováció, az eredményes kutatás-fejlesztés jelenti, amelynek haszna elsősorban emberéletekben mérhető. A gazdaság újraindítását támogató körülményként említésre érdemes az is, hogy a gyakorlatban beváló termékek a hazai vállalkozások nemzetközi piacra lépését, versenyhelyzetük megerősítését eredményezhetik” – fejtette ki Palkovics László.
Mint ismert, egyetemi, kutatóintézeti és vállalati szereplők bevonásával konzorcium alakult a koronavírus elleni terápiás szer kifejlesztésére. A konzorcium tagjainak közreműködésével a Richter Gedeon Nyrt. a vírust a beteg szervezetében semlegesítő, a vírusfertőzött sejteket elpusztító fúziós fehérjét állít elő.
A Szegedi Tudományegyetemen megvalósuló kutatás célja a koronavírus magyarországi terjedésének matematikai modellezése, elemzése, prognózisok készítése. A kutatás a járvány lassítása, az egészségügyi rendszer leterheltségének mérséklése érdekében támogatja a bizonyítékokon és számításokon alapuló döntéshozatalt. A szakemberek a pontos fertőzésterjedési modellezéshez a járvány kitörése előtti és utáni kapcsolati és utazási szokásokról gyűjtenek adatokat. A kutatást egy online kérdőív (elérhető itt: https://covid.sed.hu/) néhány percig tartó kitöltésével bárki segítheti, az első héten több mint 150 ezren szántak erre időt.
Az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat közreműködésével a koronavírus fertőzés kezelésére és akár megelőzésére szolgáló, nagy hatékonyságú gátlószer kifejlesztése indult meg. A szintén kidolgozás alatt álló hiperakut szérumterápia a gyógyultak vérében termelődő, vírust legyőző ellenanyagokat használja a megbetegedettek kezelésében. További projektekben a fertőzés terjedését fékező, lassító készítmények, a kórházi ellátást támogató orvostechnikai eszközök kifejlesztése, a hazai gyártókapacitások bővítése van előkészületben.
Palkovics László összegzése szerint a magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció szereplői a veszélyhelyzetben is bizonyítják kimagasló színvonalú tudásukat, képességeiket, gyorsaságukat. „A megkezdett projektek alapján arra a megnyugtató következtetésre juthatunk, hogy a hazai szakemberek, intézmények és vállalatok készségei és reakcióideje alkalmassá teszik Magyarországot az eredményes egészségügyi védekezésre” – húzta alá a miniszter.