„Az alacsony kibocsátású közlekedés megvalósítása során el kell kerülni, hogy olyan intézkedések szülessenek, amelyek egyes tagállamokra súlyos gazdasági terhet rónának, versenyképességüket és a munkavállalók érdekeit aránytalanul csorbítanák” – hangsúlyozta Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár az uniós szakminiszterek informális találkozóján, 2019. március 27-én, Bukarestben.
Az Európai Tanács 2018 márciusában kérte fel az Európai Bizottságot, hogy 2019 első negyedévéig készítse el az Európai Unió hosszú távú alacsony-kibocsátású fejlesztési stratégiáját. A tagállami szakminisztériumi vezetők a dokumentum tavaly ősszel közzétett tervezete alapján foglalkoztak a mobilitás jövőjével az Európai Unióban. A magyar álláspont szerint a stratégiáról egy átfogó, minden érintettet bevonó vitát kell lefolytatni, melynek eredményeképpen az Európai Tanács dönt a hosszú távú vízióról, hiszen a javaslat a gazdaság egészére hatással van. Az igazságos átmenet érdekében mások mellett a járműipar számára is megfelelő időt és arányos intézkedéseket szükséges biztosítani.
Mosóczi László hangsúlyozta: „Magyarország elkötelezett a közlekedési kibocsátások csökkentése iránt, amelynek egyik sarokkövét az elektromobilitás minél nagyobb mértékű elterjesztése adja. Támogatjuk a kutatás-fejlesztést ösztönző lépéseket a járműiparban és közlekedésben, különös tekintettel az akkumulátortechnológiára és egyéb életképes, alacsony kibocsátású hajtási módok fejlesztésére, a digitalizációra és automatizációra. Magyarország ezért is döntött a zalaegerszegi járműipari tesztpálya megvalósításáról, amely hozzájárul a járműipari kutatás-fejlesztési kapacitások erősítéséhez, az önvezető és az elektromos járművek tesztelését is lehetővé teszi. A lakossági szemléletformálás és a közösségi közlekedési fejlesztések szintén lényeges elemei lesznek az átmenetnek.”
Az államtitkár hozzátette: Magyarország üdvözli, hogy a hosszú távú stratégia nem törekszik a 2030-as ambíciószint megváltoztatására. Közös érdeknek nevezte olyan elérhető célok meghatározását, amelyek hatékonyan hozzájárulhatnak a Párizsi Megállapodás teljesüléséhez, de figyelembe veszik az egyes régiók, tagállamok eltérő adottságait, lehetőségeit.
A transzeurópai közlekedési hálózathoz (TEN-T) kapcsolódó iránymutatások felülvizsgálata kapcsán a magyar delegációvezető elmondta, hogy a jövőbeni nagysebességű vasútvonalakat is a TEN-T hálózat alá kellene vonni, mivel a visegrádi országok ezekre a meglévő folyosók átfogó kapacitásbővítő eszközeiként tekintenek. Mosóczi László két további területen javasolt új megközelítést, álláspontja szerint az infrastruktúra műszaki előírásait ritkábban kellene változtatni, hogy azokat a fejlesztésekkel követni lehessen. A meglévő hálózati elemek karbantartására pedig az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani európai szinten is.
A magyar küldöttség több, azonos állásponton lévő partnerországgal tárgyalt az első Mobilitási Csomagról, amelyről az Európai Parlament elnöke éppen a miniszterek informális találkozójának napján halasztotta el a szavazást, visszautalva a kérdést a közlekedési szakbizottságba. A felek megerősítették, hogy a szabályozás nemcsak ellentétes az Uniónak az áruk és szolgáltatások szabad áramlására, a tisztességes versenyre vonatkozó alapvető értékeivel és elveivel, hanem a gyakorlatban is kivitelezhetetlen. A kezdeményezés elfogadása torzulást és széttagoltságot okoz a belső piacon, aránytalanul megnövelheti az európai vállalkozások és közvetve a fogyasztók terheit.
Az elsősorban a nyugat-európai tagállamok által támogatott, tervezett protekcionista intézkedések végeredményben a harmadik országbeli fuvarozók számára biztosítanak majd versenyelőnyöket. Magyarország, Bulgária, Lengyelország, Lettország és Litvánia delegációvezetői megegyeztek abban, hogy az egységes, határozott fellépést a jövőben is folytatják a jogalkotási javaslatok javítása érdekében. Közösen kérték az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó román kollégájukat, hogy ne kezdje meg az intézményközi tárgyalásokat a dossziéról.