A közlekedési ágazat kibocsátás-csökkentési célkitűzések eléréséhez való hozzájárulásának lehetőségeit tekintették át az uniós tagállamok szakterületi vezetői a Közlekedési Tanács ülésén 2019. szeptember 20-án, Brüsszelben. Hat ország képviselői ismét felhívták a figyelmet arra, hogy a közúti fuvarozás kapcsán előkészületben lévő több uniós rendelkezés nemcsak a klímapolitikai, hanem az általános gazdaságossági és költséghatékonysági elvekkel is összeegyeztethetetlen.
Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár emlékeztetett, hogy Magyarország üvegházhatású-gáz kibocsátás-csökkentési eredménye kimagasló az elmúlt 30 évben. Sürgette a kohéziós források allokációjának megfontolását a következő többéves pénzügyi keret tárgyalása során a kibocsátás-csökkentést segítő infrastrukturális beruházások megvalósítása, például a vasúthálózat fejlesztése esetén.
A magyar delegáció vezetője hangsúlyozta, hogy a környezetkímélő közlekedés megvalósítása során el kell kerülni olyan intézkedések meghatározását, amelyek egyes tagállamokra túlzott mértékű gazdasági terhet hárítanak, versenyképességüket és munkavállalóik érdekeit aránytalanul csorbítják. Kiemelte a kutatási és fejlesztési tevékenység támogatása, az innovatív megoldások elterjesztése, a digitalizáció és az automatizálás jelentőségét. Említést tett továbbá a zalaegerszegi járműipari tesztpályáról, amely lehetőséget biztosít az elektromos megoldások tesztelésére. Rámutatott a közúti szállítás átterelésének szükségességére a környezetbarát közlekedési módok, így a vasúti szállítás felé. A légiközlekedés tekintetében üdvözölte a piaci alapú globális kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszer kidolgozását, e területen is támogatta a kutatást és fejlesztést a kibocsátás-csökkentési célok eléréséhez, és egyetértett azzal, hogy a légiközlekedés hatékonyságának növeléséhez hozzájárul a légiforgalmi szolgáltatások javítása.
A bolgár, magyar, lengyel, lett, litván és román delegációk közös sajtónyilatkozatban emelték ki, hogy a közúti fuvarozás átfogó újraszabályozását célzó I. Mobilitási Csomag több előírása nem hatékony, indokolatlan, felesleges műveleteket eredményezhet, amivel a klímapolitikai célok is sérülnek. Így például a járművek rendszeres hazatérésre kötelezése sok esetben üres kamionoknak a járműforgalmat és a kibocsátást növelő mozgatásával jár. A közös állásfoglalás megemlíti, hogy a tagállamok alapvető aggályait három, független kutatóintézet által készített elemzés is alátámasztja. A delegációk reményüket fejezték ki, hogy e tanulmányok hozzájárulhatnak a kevésbé politikavezérelt, sokkal inkább tényeken alapuló vitához az I. Mobilitási Csomagról. Megerősítették abbéli várakozásukat, hogy a tervezett rendelkezések felülvizsgálata, újragondolása a környezeti célokhoz és az iparági igényekhez jobban igazodó szabályozás kidolgozásához vezet.
Az I. Mobilitási Csomag jogalkotási javaslatának eredeti célja a járművezetők érdekeinek védelme, szociális feltételeinek, munkakörülményeinek javítása. A szabályozási kezdeményezés azonban nem megfelelően kezeli, nem oldja meg a létező problémákat, ezzel szemben a szociális célok helyett az egységes uniós piac és a nemzeti piacok működését korlátozó, protekcionista intézkedéseket tartalmaz. A tervezett drasztikus intézkedések túlzott adminisztrációs többletteherrel sújtják az ágazat vállalkozásait. A szigorú és részben teljesíthetetlen követelmények végső soron a járművezetőkre vonatkozó alapvető szociális szabályokat figyelmen kívül hagyó harmadik országbeli fuvarozókat hozzák előnyös helyzetbe.