Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelmi területe is bekapcsolódott abba az uniós szintű hatósági ellenőrzéssorozatba, amelynek célja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése az online piacról járványveszély idején.
A koronavírus-járvány és a veszélyhelyzeti intézkedések idején, a személyes ügyintézési lehetőségek hiányában megnő a telefonos és online ügyfélszolgálatok jelentősége. A fogyasztóvédelem áprilistól augusztusig ellenőrzi az ügyfélszolgálatok működtetésére kötelezett vállalkozásokat annak érdekében, hogy a fogyasztók ügyeiket végeláthatatlan várakoztatás nélkül intézhessék el távolról is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján jól állunk e téren: az ellenőrzött esetek 96 százalékánál az előírt időn belül megkezdődött az érdemi ügyintézés.
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatsorából tételesen kimutathatóak a járvány és a veszélyhelyzeti intézkedések következményei: a többi között az élelmiszer és nem-élelmiszer kiskereskedelem, ezeken belül az egyes üzlettípusok forgalmának alakulásában, a csomagküldő kereskedelem kimagasló teljesítményében is. Bár a teljes kiskereskedelem forgalma tavalyhoz képest egy hónappal korábban túllépte az 1000 milliárd forintot, az április várhatóan komoly visszaesést, 2020 leggyengébb adatát hozhatja.
Összeroskadó lépcsők, sorjás élek - az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt vizsgálat húsz zsámoly, fellépő és létra közül nyolcról állapította meg, hogy használatuk sérülési kockázattal jár. A veszélyes termékeket a fogyasztóvédelem kivonja a forgalomból.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma 100 százalékban pamutként forgalmazott háztartási textíliákat, főként ágyneműket és alvóruhákat vizsgált. A 40 árucikk közül egy tucat gyártója helytelenül tájékoztatott az összetételről, akadt olyan kamupamut pizsama is, amelyik teljes egészében poliészterből készült.
A koronavírus-járvány okán indított fogyasztóvédelmi ellenőrzések következtében megszületett a hatósági döntés a Lehel téri piacon a csirkehúst túlzott árakon áruló kereskedő ügyében. A vállalkozásra 300 ezer forintos bírságot szabott ki Budapest Főváros Kormányhivatala. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fertőtlenítőszerekkel kapcsolatos laborvizsgálata nyomán a rendőrség egy fővárosi hamisító bandát leplezett le.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt hagyományos húsvéti fogyasztóvédelmi vizsgálat az összesen 78 ellenőrzött termék közül mindössze egy-egy kalács és sonka összetételét találta kifogásolhatónak. A húsipari cikk gyártójára bírságot szabhatnak ki, mivel a céggel szemben már tavaly is a magas sótartalom miatt indult eljárás.
2020 második hónapjában a kiskereskedelmi üzletek forgalma mintegy 11 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A becslések szerint e bővülés több mint felerészben a koronavírus-járvánnyal összefüggésben korán megindult felvásárlásoknak, készletfelhalmozásnak tudható be.
A járvány terjedése akkor lassítható le, a tömeges megbetegedések úgy előzhetőek meg, ha mindenki, aki megteheti, otthon marad. A kormány ennek érdekében megkönnyítette az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem végzését a vállalkozások számára. A veszélyhelyzet idején e tevékenységek bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytathatóak, ha a kereskedő napi fogyasztási cikket vagy éttermi ételt forgalmaz.
A fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére helyszíni ellenőrzést végeztek a budapesti Lehel és Fővám téri piacokon 2020. március 18-án. A vizsgálat tapasztalatai szerint a napokban a közösségi oldalakon elterjedt fényképeken látható csirkehús árak kirívónak tekinthetőek, más üzletekben hasonló mértékű árakra nem volt egyetlen példa sem.