Teljesítményalapú finanszírozásra van szükség a Magyar Tudományos Akadémiánál, mert Magyarország a nemzetközi innovációs rangsorokban és a szabadalmak számát tekintve is lemaradásban van.
Az elmúlt években az akadémiai kutatóintézetek beadott szabadalmainak száma igen elenyésző, miközben évente 17 milliárd forintos támogatást kapnak az államtól. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumot a kormány arra hatalmazta fel, hogy tegye egységessé és hatékonnyá Magyarország teljes kutatás-fejlesztési rendszerét. A Professzorok Batthyány Köre által felvázolt és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által üdvözölt alapítványi struktúra olyan megoldást jelenthet, amelyben mind a kormány, mind a Magyar Tudományos Akadémia Köztestülete hatékony és független szakmai testületeknek adja át az irányítási jogokat. Az új működési elvek lefektetéséről még ezen a héten megkezdődhet a konstruktív párbeszéd. Az átalakítás semmilyen módon nem érinti az MTA köztestületét, annak működését és finanszírozását, a Magyar Tudományos Akadémia zavartalan működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosított.
Sajnálattal látjuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia ügye az európai parlamenti választási kampány terébe került, és sok szereplőnek a szakmai párbeszéd helyett a hangulatkeltés fontosabb. Azt különösen hiteltelennek tartjuk, hogy az éppen kampányoló ellenzéki pártok is beszálltak az MTA körüli hangulatkeltésbe, miközben az MTA-t egyedül a Gyurcsány-kormány akarta beszántani. Kóka János akkori gazdasági miniszter 2006-ban azt mondta, hogy „az MTA-nak azon területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a versenyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni”.