Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban tartotta idei második ülését a Vállalkozásfejlesztési Tanács 2018. június 25-én. A hazai vállalkozásfejlesztési érdekképviseleti szervezetek, szakmai kamarák és a kormányzati oldal képviselőiből álló testület új elnöke Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár előadásában bemutatta a kormány gazdaságfejlesztési céljait és a hazai vállalkozások termelékenységének javítását célzó javaslatokat. Elmondása szerint az új minisztérium egyik legfőbb célja, hogy a hazai kkv-k kapacitásai, hozzáadott értéke és egy főre jutó árbevétele növekedjen, így csökkenjen a magyar gazdaságszerkezet dualitása. Az államtitkár úgy vélte, hogy a mikro- és kisvállalkozásokat támogatni kell a globális megatrendekre való reagálásban, a technológiai és a generációs változások menedzselésében. Ezért jött létre klasszikus gazdaságfejlesztési minisztériumként az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), amely egy szervezeti keretbe vonja a kritikus infrastruktúrát meghatározó és alakító szakpolitikákat is, így erős eszközrendszerrel rendelkezik céljai megvalósításához. Az alapvető szándék a hazai tulajdonú gazdaság versenyképességi feltételeinek megteremtése, amelynek végül az egy munkavállalóra jutó kifizetett bérben és az életkörülmények javulásában is meg kell jelennie.
Major Gábor, az IVSZ (Informatikai, Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége) főtitkára az ágazati digitális cselekvési terveket vázolta fel és kiemelte, hogy az új technológiák és üzleti platformok beláthatatlanul gyorsan és radikálisan alakíthatják át egy-egy ágazat szerkezetét, ahogy az már a médiában, turizmusban és a közlekedésben is látható. E változásokra készülve az érintett ágazatok szereplői a digitális vállalatokkal, kormányzati és egyéb szereplőkkel már egy asztalhoz ültek, azonosították a problémákat, és elkezdtek válaszokat keresni a beláthatatlanul gyors digitalizációs hullám jelentette kihívásokra. A főtitkár szerint elengedhetetlen az ágazatonként értelmezett digitális beavatkozások összehangolása is: mint elmondta, az iparági szereplőknek együtt kell elvégezniük a helyzetelemzést a területen. A digitális világban Major Gábor szerint azok a vállalatok lehetnek sikeresek, amelyek együttműködnek és hatnak egymásra az új gondolatok megszületésében. Úgy vélte, hogy európai digitális nagyvállalatokra is szükség van, hogy az európai fogyasztók és gazdasági szereplők adataival ne a versenyben előrébb járó amerikai cégek rendelkezzenek.
Az ülés előadásait záró prezentációjában Pomázi Gyula iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkár rámutatott, hogy a generációváltással járó kihívásokkal hazánkban a jelentős gazdasági súlyt képviselő és hozzáadott értéket megteremtő családi vállalatoknak, és kisebb méretű családi kkv-k sokaságának is meg kell küzdenie már most vagy a későbbiekben. Míg a generációváltás a kkv-k összes foglalkoztatottjának felét érinti, addig az átadásoknak csupán a negyede-harmada sikeres. A gazdaságpolitika feladata, hogy a családi vállalkozások versenyképességét, üzleti környezetét javítsa, a cégutódlással kapcsolatos problémákat célzott intézkedésekkel orvosolja, és a sikeresen generációt váltó vállalkozások számát növelje. E területen az ITM elsődleges célja az értékmegőrzés és a hosszú idő alatt felépített hazai piaci-működési struktúrák megtartása.